Mit tudok kezdeni a visszatérő rossz emlékeimmel?

Ezt úgy hívják, hogy PTSD, azaz poszttraumás stressz szindróma.

Igen, rengeteg embernek van ilyen, különböző súlyossággal, különböző szinteken nehezítve (vagy akár ellehetetlenítve) a normális életvitelt.

Addig tart, míg fel nem oldod, általában minimum pár hónapnyi terápia azért kelleni szokott, súlyosságtól függően akár évek is.

Fordulj pszichológushoz!

[Ez nem PTSD, komolyan, ez az új "divat" 🤦]

Mindenesetre igen, terápia kell, ha magadtól nem megy a feldolgozás. Illetve segíthet az is, ha találsz egy igazán jó partnert. Vagy barátokat, akikkel megoszthatod. Sokkal többet nem csinál egy pszichológus sem az esetek 80%-ában.

A kérdező leírta gyakorlatilag a PTSD fogalmát a saját tapasztalatában. Akkor miért is nem PTSD?...

Egyébként attól, hogy az emberek jobban odafigyelnek és felismerik, még nem "divat" lesz.

Érvek nélkül ledivatozni rengeteg ember problémáját ultragáz egyébként.

Hallod, 4es (meg 2es), ha fingod nincs arról, mi a PTSD, akkor miért kell hülyeségeket rákontrázni? :D EZ a PTSD. Az, hogy a kérdező felismeri, hogy van egy ilyen gondja, még nem lesz kevésbé PTSD... A PTSD is attól alakul ki, hogy olyan élmények érnek, amik számunkra súlyos dolgok.

Brutál, hogy néhány embernek mennyire nincs reális önképe, hogy odaböfög hülyeségeket mindenféle kérdés alá. Én nem szólok hozzá az autószereléssel kapcsolatos kérdésekhez, mert nem értek hozzá, láthatóan nem mindenkinek van ilyen "magas szintű" belátása...

Egyébként ez a mondat:

"Sokkal többet nem csinál egy pszichológus sem az esetek 80%-ában."

Már önmagában elárulja, hogy mennyire nem értesz hozzá, és pszichológust valószínűleg fotón láttál egyedül. Egyáltalán nem ér fel egy terápia azzal, hogy kiventeled magad a barátaidnak vagy a családodnak...

2,4 vagyok.

Sajnos a legtöbb pszichológus annyit, vagy igazából annyit Sem tesz, mint egy empatikus és intelligens jó barát. Papírforma szerint ez nem így van, a gyakorlatban inkább szerintem Te nem találkoztál túl sok pszicho-szakemberrel, vagy nagyon nagy szerencséd volt velük.

Másrészt továbbra sem értem, miért szeretnéd mindenáron patologizálni a kérdezőt. A leírása alapján NEM állapítható meg a PTSD diagnózis, több kell hozzá.

2,4 vagyok

Nem vagyok elhamarkodott, épp azt mondom, hogy ne mondjunk elhamarkodottan és szakszerűtlenül semmiféle orvosi diagnózist.

Mindenképp szükséged van szakszerű segítségre! Akinek meg mersz nyílni. Ki lehet fogni jót is, rosszat is. Pozitívan kell hozzáállni mindenképp. Ha mégse jó, akkor minél előbb váltani kell.

Pszichiátert akkor keress fel, ha "szeretnél" gyógyszert szedni, mert ezekkel a tünetekkel biztosan írni fognak neked. (Valószínűleg depressziót, szorongást fog diagnosztizálni és arra fog gyógyszert írni, ha elmész.)

"ne mondjunk elhamarkodottan és szakszerűtlenül semmiféle orvosi diagnózist"

"Valószínűleg depressziót, szorongást fog diagnosztizálni"

:)

A PTSD diagnosztikájánál a kockázat a fel nem ismertség. A szorongásos depresszió egy komolyabb kórkép, amire kb semmi egyértelmű nem utal a kérdésből.

Ha a hülyeség fájna, üvöltenél, 8-as.

9: Szálljál már le a magas lóról, légy szíves. Ne dobálózz diagnózisokkal, mint ha valami szaktekintély lennél, és ne sértegess másokat.

(Állami eü-ben első körben szinte mindenre depresszió/szorongás diagnózist adnak, teljesen függetlenül attól, hogy a betegnek milyen egyéb "fő" baja van (pl. személyiségzavar) és arra adnak gyógyszert).

Az a lényeg, hogy jusson el a kérdező jó szakember(ek)hez. Ha ő vagy ők mélyebben beszélnek vele és szakszerűen kivizsgálják, megállapítják majd, hogy mi a baja. És még csak nem is az a lényeg, hogy mi a baja, hanem hogy találjon valakit, aki tud segíteni neki.