15 vagyok, és már 2 éve nagyon rosszul érzem magam. Meg is van rá az okom. Soha, senkit sem ártottam komolyan meg.Miért kéne még élnem?

Amikor 1. osztályos voltam, állandóan valamiért piszkáltak és senkit sem érdekelt a véleményem.

Elmenem másik suliba 2. osztályba, itt minden nap vertek, és megszégyenítettek. állandóan ingerült voltam suli előtt, és tördeltem a kezem, rágtam a ceruzát.

Aztán 4.osztályba megint másik suli.

Ott eleinte jó volt, aztán elkezdődött valami hülye divat,

és én nem voltam hajlandó követni, ezzel a lendülettel ki is közösítettek. Volt 2 barátnőm akivel nagyon jóban voltunk, de őket is elvesztettem, a bátyám miatt.

Oda 4 évig jártam, az maga volt a pokol,

és most itt vagyok középsuli 1.osztályában, picit könnyebb helyzetben.

Volt egy napom, amikor majdnem szívrohamot kaptam az ágyban, mert annyira szorongtam. Összegubóztam, és előjöttek a rossz emlékek, izzadni kezdtem, sírtam.

Mostanában egyre rosszabb:

-Nem bírok koncentrálni órán

-minden nap sírok valamiért

-olyan üresnek érzem magam

-az alvással is van problémám

- néha öngyilkossági szándékok terjengnek bennem, de tudom hogy úgysem tudnám itt hagyni a családomat.

Tulajdonképpen eddig alig történt valami jó az életemben, és néha nem is értem, hogy miért kell még itt szenvednem...úgysem ért meg senki,,

;;;

De azért jólesne ha tudnátok valami tanácsot adni, hogy kihez forduljak..

;;;