Hogy vegyek erőt magamon?

Meg lehet ettől szabadulni, de nagyon hosszú út, mire ez rendbe fog jönni... A kérdés az, kész vagy-e megtenni az utat.

Felteszem, amit leírtál a valós történések csupát 5-10%-a...

Ahhoz, hogy szeretetet kapj, előbb adnod kell.

Azt kell megérteni, hogy te nem vagy felelős mások cselekedeteiért, csak a sajátjaidért, tehát nem magadat kellene büntetned és áldozati szerepbe kényszerítened.

Amíg nem engeded el a múltadat, addig az mindig le fog húzni.

Sajnos én sem kaptam szerető apát, támogató közeget és akkor lett jobb, amikor mégis meg tudtam neki bocsátani, amikor eljutottam arra a pontra, hogy ő csak erre volt képes és már nem haragszom rá.

Na, onnantól megkönnyebbültem és felszabadultam.

Hihetetlen pozitív változásokat tud okozni az, amikor megváltoztatja az ember a hozzáállását, amikor már nem másokat okol, amikor már megtanulja elfogadni: ez van! És amikor megérti, hogy neki ebben kell megtalálnia azt, ami örömet okoz, ami jobbá teheti az életet.

A kesergés sehová sem vezet, de nyilván végig kell járni a folyamatokat és eljutni egy élhető szintre. Megtanulni, hogy senki sem fog boldoggá tenni téged, hanem magadat kell annyira megszeretned, hogy egyedül is jól érezd magad, hogy megéld az élet apró örömeit.

Ami nagyon sokat tud ebben segíteni az egy kreatív hobbi, az önkifejezés, amiben elmerülhetsz, ami elvonja a figyelmedet, ami leköt, ami meditatív állapotba hoz.

És egy kis állat, akivel kifejezhetitek és gyakorolhatjátok a szeretetet.

De a legfontosabb az, hogy a figyelmedet pozitív dolgok felé kell fordítanod. Csak akkor lesz jobb. Tapasztalat.

"Azt érzem bármibe hozzá kezdek falakba ütközöm."

Na, ezzel én is pont így vagyok!

Ezért aztán megtanultam a négy fal közé egy hangulatos kuckót berendezni. :D