Hogy kéne reagálnom a terápia végére?

Sziasztok! Nem tudom van-e itt pszichológus/ pszichiáter, vagy egy tapasztalt illető, de számítana a véleménye. A helyzetem röviden az, hogy jövőhéten lesz az utolsó alkalmam a terapeutámnál, mivel másik egyetemre jelentkeztem, és a távolság miatt már nem tudom nála folytatni. Két éve jártam hozzá úgy egy évig, de akkor az szintén megszakadt távolságok miatt. Most újra felvettem vele a kapcsolatot mert megtudtam átmenetileg oldani a dolgot, de most csak kábé 2 hónapot jártam hozzá (múltidőben mondom mivel jövőhét az utcsó). A problémám az, hogy most erősebb köteléket érzek vele, mint anno. Lehet azóta én is változtam és azért, de közelebb engedtem magamhoz, és most már előre gyászolom az egészet. Megint előállt a helyzet, hogy elveszítem (ha mondjuk félév múlva ismét bejelentkezem nála az úgysem számít semmit, ez így sajnos nem terápia.), és nagyon félek ettől. Az életem tele van veszteséggel, ezt nyilván ő is tudja, szóval most mintha vele is el kéne játszanom, hogy valahol a felénél ismét el kell vágni mindent. Mostanában sokat sírok emiatt, de a baj az,hogy amikor ott vagyok nem tudom ezeket az érzéseket felhozni, mintha lefagynék, és nem érzek fájdalmat. Félek hogy utolsó alkalommal is ez lesz, nem tudom kifejezni neki mit érzek, és megint csak otthon jön rám a sírás de akkor már késő. Hogyan tudnám kimutatni az érzéseimet? Próbálom levenni a maszkomat, de hiába akarom egyszerűen van benne egy nagy gát ami nem engedi, pedig bízom benne, jó a kapcsolatunk, de nem megy. Szerintem ő is erre vár. Pestre fogok egyetemre járni, szóval van bőven ott is szakember, már ő is behozta a gondolatot, hogy folytassam a terápiát majd másnál, de ettől is félek, egyszerűen nem akarom előről kezdeni egy tök idegennél..ezen is sokat dolgoztam, mire eljutottam idáig.:(

23 lány vagyok, ő is nő.