Egész nap csak az öngyilkosságra tudok gondolni?

Ez egy oldal nem arra van, hogy pátyolgassunk bárkit is, már bocsánat. A többség feltűnést akar, hogy vegye már észre valaki, milyen szar helyzetben van. Mit vártok itt, de komolyan? Szedjétek össze magatokat, keressétek a megoldást magatokban először, illetve találjatok hozzá eszközöket. Nem keseregni, hanem tenni dolgokért. Nem sajnáltatni kell magatokat. Teljes önsajnálatban vagyok, és nem is akartok kijönni ebből az állapotból. Pszichiáter tud felírni gyógyszert, hogy kijöjjetek ebből, menjetek el hozzá. És a kesergés helyett, ami egész nap körbe vesz titeket, inkább azon agyaljatok, hogy mit tehetnétek magatokért, hogy jobbak legyetek?

Süket füleknek beszéltek. Mégis mit vártok itt? Ha a környezetetek nem figyel rátok, itt vadidegenektől mit vártok?

Ha örömteli dolgokkal vennétek körül magatokat, és nem depressziós környezetet teremtenétek, talán elindulnátok valami jó felé.

Az pedig, hogy vonat elé vetem magam... Tökéletesen mondta a 6. hozzászóló, ne másnak/másoknak tegyétek tönkre az életét, mert a tiétek félresiklott.

Visszatérve: Ti mit tesztek azért, hogy ne ilyen gondolataitok legyen? Tesztek ezért bármit is? Az nem megoldás, hogy itt keseregtek.

11

Egy fal vagy. Hiaba beszel neked errol barki. Menj be egy pszichiatrai osztalyra, igaz nem fognak beengedni, de kivulrol figyeld meg vagy beszelj egy kezelttel. Na mi van? Most jonnek a kifogasok hogy nincs ido meg munka meg csalad meg hulyeseg az egesz? Vagy en vagy a hulye? Vagy talan te lennel a pszichiater vagy aki volt mar ott?

Te meg ha fogalmad sincs mirol beszelsz ne dumaljal. Maradj passziv, gorgess tovabb.

Nem tudom hány éves vagy, fiú/lány? Próbálj valami olyan végzettséget szerezni, amivel lehet munkád. A munka le fogja kötni az energiád nagyobb részét. Nem kell hobbinak se valami extra dolgot választani, amivel fel szoktak mások vágni. A sportolás pl. egy hasznos dolog. Könyvtárba is el lehet járni, hátha akad a sok téma közt valami ami érdekel, ami fejleszti a világlátásod.

Az istenhit is egy komoly erőforrás tud lenni. Tudsz egy felsőbb erőre támaszkodni. Ha ez nagyon nem a te irányod, akkor kérj segítséget szakembertől, ne egyedül küzdj ilyen nehézségekkel. Vagy a kettő együtt is mehet. Nekem is volt az életemben olyan időszak, mikor nagyon közel voltam az öngyilkossághoz. Talán most tartok kifelé a legutóbbiból.

A pontozás itt azért elég beszédes... Aki meg akar halni, annak zöld, aki jó szándékkal próbál segiteni és tanácsot adni, annak már piros...

Miért nem beszélgettek inkább egymással akkor? Annak több értelme lenne, mint bunkózni, mert elméleti síkon ezek a megnyilvánulásaitok, reakciótok azok.

Undorító itt pár komment még véletlenül se vedd magadra.

Én is depressziós vagyok és tudom milyen minden nap csak túlélni. Sajnos tanácsot nem tudok adni még én is keresem a gyógyulásomra a megoldást. Kívánom neked, hogy tudj talpra állni és tarts ki még ha nagyon nehéz is!

Annyira sajnálom.

Amióta eszemet tudom, depressziós vagyok. Már gyerekkoromban is voltak ilyen epizódjaim.

25 vagyok és érettségi óta a szobámban rohadok mint egy rakás szerencsétlenség.

Nagyon sokszor megpróbáltam változtatni, kerestem munkát, elkezdtem sportolni, de pár hétnél sosem tudtam tovább ezeket folytatni, mert megöl a változás kínja, szinte fizikai fájdalmat érzek, ha elhagyom a komfort zónámat, ráadásul annyira szorongok, hogy néha komolyan azt hiszem, hogy szívrohamom van. A változás még egy egészséges embernek kis fáj.

A nagynénim is ilyen, ő már 54, és egész életében depis volt, tudom, mert úgy él, mint én. Ugyanolyan tüneteim vaank, mint neki, már megfigyeltem. Ő mondjuk szed 3 féle gyógyszert is. Rohadtul félek, hogy ez genetika, és nekem sem hatna a gyógyszer, ha elmennék pszichiáterhez.

Most például azért nem alszom, mert elhagyott az összes erőm, hogy kimenjek pisilni, pedig már fáj a hasam, annyira kell.

Aki nem ment ezen keresztül, az sosem fogja megérteni.

19

ugyanez. orvosok mondjak mozdulj ki, sportolj, verd ki a dakot, csajozz, en meg mondom de meg hanyszor mondjam hogy nincs motivaciom nem erdekel semmit aludnek egesz nap, de mintha nem is hinnek el. az egyik orvos meg elkezdte hogy onsajnalat ez az egesz. erre nem mondtam semmit, tobbet nem beszeltem vele errol inkabb. pedig ironia a ferje ebbe halt bele. szoval sok tapasztalatot szerezhetett. azt mondta bipolaris volt belekerdeztem hogy milyen tunetei voltak mert egyebkent joban voltam vele, de olyanokat mondott amik total nem bipolarisra jellemzoek hanem egy normal emberre, mellette rakos volt a "bipolaris". ha nem vagyok otthon en is viszek telot es csak zene, kizarom a vilagot. en anyam ongyilkos lett, apam meg narcisztikus/hisztrionikus szemelyiseg zavaros pszichologus altal velemenyezve. ez genetika sajnos nem kell ettol felni, ezt tudni kell. az egesz csaladom ilyen. masik tesom is hasonlo, o meg szadista. nekem gyogyszer nem hatott, egyedul a xanax, es olyan mennyisegu beta blokkolo hogy az agyam nem kap eleg oxigent es elfaradok es elalszok, mert az altatokhoz hozzaszoktam es most szuneten vagyok. nekem refluxom is lett. fel pohar kolatol mar aludni sem birok mert jon fel a sav. masnap reggel full be vagyok regekdve. 5x-i ongy kiserlet utan mar elegem van. elegem van hogy nem sikerul, hogy felig sikerul de mazlim volt. most egy biztosat akarok vegre. eleg volt beteg vagyok mar ettol az egesz fostol es faradt. es nyuznak masok is hogy nem dolgozok 28 evesen, nem csinalok semmit csak alszom, aztan valamikor meg aggressziv vagyok vagdosom magam, onaszfikxiacio meg ilyenek. attol lenyugszom szerencsere mert ott mechanikai eloidezesrol van szo nem pedig majad bontja le a xanaxot. mindegy. ne nezz utana, nem kell tudni rola, hulyeseg. idegsejteket pusztitja, es nagyon veszelyes.