Hogyan lehet együttélni a depresszióval?

Mondj többet, mennyi idős vagy, férfi/nő? Hátha tudunk valami testhez álló ötletet adni, mert azt hiába mondom, hogy küzdősport, ha egy 16 éves visszafogott csajszi vagy. :D

Nem kellene elfogadni a depressziót, inkább ki kellene gyógyulni belőle. Ha csak enyhe, akkor nem hiszem, hogy gyógyszeres kezelés kell, de pszichoterápia nagyon-nagyon hasznos lenne.

3-as, azért ezzel nem értek egyet! Ezt honnan vetted, hogy csak az a depresszió, ha öngyilkos gondolatok vannak? Egy folyamatos nyomott állapot nagyon is befolyásolja a mindennapi közérzetet, motiváltságot. Igenis kell és lehet foglalkozni vele. Attól, hogy másnak rosszabb, neki még nem lesz jobb.

Négyes ... ha másnak baja van, nekem attól mindig jobb minden.

5, akkor minek a nevedbe az ex? :)

Csakúgy kitaláltam valami random nevet :D

Ha enyhe, akkor lehet, hogy egy önmagaddal való írásos beszélgetés is tud segíteni. Felírod az állandó lehangoltságod okait. Majd egyik oldalra felírod, milyen károd származik belőle, másik oldalra pedig, hogy mi a haszna számodra. Valamint figyeld meg, milyen gondolataid vannak és kételkedj bennük. Így önmagaddal "vitázgatva" tudod magad figyelmeztetni ha észreveszed, hogy megint olyan gondolat jött, ami lehúzza a hangulatodat. Ez akkor tud segíteni, ha nem kémiai elváltozás áll a háttérben. Ha ennél komolyabb a gond, akkor pszichológus vagy pszichiáter.

5-nekem ugyan nem. Miért lenne attól jobb, hogy más jobban szenved? Amúgy, az igazán depressziós ember annyira önmagába van fordulva, hogy pont nem érdekli az, hogy más hogy szenved.

Na ja ... én nárcisztikus vagyok. Nekem gyakran vannak öngyilkos és gyilkos gondolataim - de csak azért, mert nem akarok dolgozni, meg legfeljebb azért, ha annyira utálom éppen az embereket ... de hogy szenvednék is-e, az csak akkor érvényes, ha egyedül kéne megoldjak mindent az életben - inkább úgy teszem a dolgokat, hogy minél kevesebb gondom legyen. Mások kárára.