Lehet köze anyám halálának ehhez az egészhez?

A gyógyszerezéshez nem értek, de a nevéből adódóan lehet, hogy neked nem nyugtató kell, hanem antidepresszáns. Lehet, hogy nem is kell neked gyógyszer, egy jó pszichológus megtaníthat téged a gondolataidat kivezetni abból a csapából amibe folyton belecsúszol. Erre szokták mondani, hogy fejben dől el, nem arra, hogy rossz egy fogaskerék az agyadban. Valamit túlgondolsz, a gondolataid meg lehúzzák a hangulatodat. Ettől még borúsabb gondolataid lesznek, te meg még szomorúbb leszel. Lefelé húzó spirál. Nézz utána, milyen pszichológussal vannak többnyire megelégedve a környékeden és jelentkezz be hozzá. Az csak beszélgetés, senki nem fog bántani. Aztán ha ő úgy látja, max. elküld pszichiáterhez, írnak neked valamit, de mellette visszajársz a pszichológushoz, aki meg segít önállóan megoldani a gondolkodási hibáidat. Amíg nem jutsz oda, próbálkozz inkább arról olvasgatni, mivel tudod a gyerekeid boldogságát, fejlődését támogatni. Mikor rád jön az olvashatnék, azonnal kezdj el pl. mesét olvasni a piciknek. Annyira magad körül forognak a gondolataid, hogy ez csak folyamatosan rontja az állapotodat. Direkt figyeld, mire gondolsz, állítsd le már az elején a rágódást. Rántsd ki magad ebből, gyorsan kezdj el a picikért tenni, az erőt ad. És a gyerekeknek semmiképp ne mondj semmit a sötét gondolataidról! Ők nem felnőttek, te vagy az ő támaszuk, nem ők a tiéd. Arra ott a férjed vagy olyan felnőtt akiben megbízol. De a szakembert ne halaszd tovább.

Még annyi, ha a nyugtatódat orvos írta fel és szedned kell, azt abba ne hagyd, de jelezd a pszichológus vagy a pszichiáter felé, hogy mit szedsz. Ők ezzel foglalkoznak, biztos, hogy jobb tanácsot tudnak adni mint itt mi válaszolók. De az biztos, hogy lépned kell. És azt ne hidd, hogy egyedül veled történt ilyen, akkor nem is lenne pszichológus meg pszichiáter. Úgyhogy voltak előtted is, lesznek utánad is ilyen gondjai más embernek is.

Próbálj meg egész máshogy viszonyulni a tüneteidhez. Még olyan is van, hogy azt tanácsolják, nevesd ki a tüneteidet. Na mi van, pici szívem, kalapálsz, be akarsz csapni? Tudom ám, hogy csak viccelsz, tegnap is hogy megijesztettél. Aztán lám, mégis itt vagyok ma is, ahogy elkezdted, úgy abba is hagytad. Na, inkább festek piros tojást a kisfiamnak. És állj neki, onnantól csak a piros tojásra figyelj, és arra gondolj, hogy fog örülni a kisfiad mikor megtalálja. :) Figyelj mindig minden idegszáladdal pont arra amit csinálsz. De ezt csak arra a pár napra mondom, míg szakemberhez nem kerülsz. És csak azért, hogy ne hergeld saját magadat a halálfélelemig. Nevess, állj ki a szélbe, mondd neki, hogy gyere, nézd, milyen erős vagyok. És azon is nevess. Akkor már kínodban is elröhögöd magad és az a cél. Becsapod vele a hangulatodat. És mondom, kérj segítséget! Minden második mondatom ez, fogadd meg.