Miért van az, hogy pont akkor mikor az életemért küzdök, pont akkor még tesznek rá nekem egy lapáttal?

4. Értem hogy miről pofázol. De én is az életemért küzdök, csak másként. Az elmém azt sugallja hogy szúrjam nyakon magam. Jönnek ilyen erős érzések, gondolatok. És az a legrosszabb hogy képes is vagyok megtenni! Persze tudom hogy senkit sem érdekel. Már nem is várom el senkitől sem hogy érdekelje. Engem sem érdekelne ha egy idegen megöli magát. Ez így természetes. De mikor a testvéreim mondják a szemembe hogy leszarják hogy megölöm-e magam vagy nem az már kicsit durva. Tegnap közel álltam hozzá hogy megtegyem. De tudatosan legyőztem valahogy. Ilyenkor jól jönne egy üveg jó bor, ami lenyugtat. Húsz éve küzdök öngyilkossági érzésekkel. Nem hinném hogy hiszti, de nevezd aminek akarod. Nem érzem magam biztonságban. És nem reagálom túl. Pont az van hogy nagyon is érzem, hogy uzálva vagyok. Meg hát mondják is! Ki nem állhatnak, de nem baj. Egyszer ezt még a hasznomra fordítom! Mert az életembe bele parancsolnának, és akkor mikor ez megtörténik, majd hozzávágom hogy.. Nem fogom megölni magam!!!!

Gyűlöl engem meg utál meg minden, de azért az életembe bele akar parancsolni! De én ezt nem fogom hagyni. Nekem olyan nem parancsol aki gyűlöl!!

Ebben igazad van, Túl sokat gyötrődök azon hogy ki mennyire utál engem. Muszáj meghúznom a határokat. Nekem kell megtenni. Nem fogok foglalkozni vele hogy mit gondolnak, mert abba én döglök bele. Muszáj lesz kimondanom a saját számmal, hogy neki már nincs köze hozzám.

Eddig is ki akartam mondani de nem tehettem meg. Mert a genyának a házában lakok. De láttam egy kiutat, amibe még bele kapaszkodok. Ha elköltözök akkor már nem leszek neki kiszolgáltatva. Nemsokára már csak pár hét. Utána bekeményítek. Ha kell akkor kérek távolság tartási végzést. Az én véremet többé nem fogja szívni. Nincs hozzá joga hogy ő mondja meg mennyit érek én, és az életem. Ezt fogom mondani a zsaruknak is. Elmondok nekik mindent. Azt is hogy öngyilkosságra buzdított! Meg fogja szívni.