Bele látok az emberekbe, tudom mire gondolnak, érzem a hangulatukat, de a kommunikáció nehezen megy. A legtöbbjükkel pont ezért nincs kedvem beszélni, azon kevesekkel akikkel lenne, túl őszinte (tapintatlan) vagyok, és ezért nem megy. Ez asperger?

Vagy csak te magad vagy meggyőződve eme képességedről, de valójában sz.rt se tudsz az emberekről, ezért nem vagy képes a kommunikációra sem.

Tudod hány ilyen embert ismerek, aki állítása szerint atyaúristen és szakértő egy adott területen, valójában pedig egy nagy 0?

3

Ezért mondtam, akkor mégsem vagy akkora szakértő.

A munkát idekeverni nem ildomos. Attól mert valaki jó vízvezetékszerelő, még nem biztos hogy jól tud bánni a fával, hiába iparos ember. A munka az munka, felszed az ember bizonyos skilleket tapasztalat útján meg valamit eltanulgat az iskolából is.

Az emberekkel nem úgy beszélünk magánéletben mint a munkában. Tehát ebből következik, hogy sz.rt sem tudsz az emberekről, csupán a munkáddal egybevágó skilleket jól tudod hasznosítani a munkáddal kapcsolatosan.

Én tudom miről beszélsz. Nekem is nagyon hasonló "képességem" van. Nem azt érzem, hogy konkrétan mire gondol, hanem a lelki állapotát, a személyiségét. És gyakran vannak ilyen villanásszerű megérzések, amikor teljesen biztosra érzem, hogy a másik hogyan viszonyul valamihez, mire gondol. (nem szavakkal). Akkor is, ha nem látom. Telefonon is, és akkor is néha, ha háttal van és mással beszélget.

Biztos vagyok benne, hogy nem vagyok ezzel egyedül, de konkrétan senkit nem ismerek, aki hasonló ebben. Vagy legalább is nem tudom róla.

És ezeket én nem tudom irányítani, hanem maguktól jönnek.

Nálam is ugyanez van, de én nem tartottam szupererőnek hanem simán a nonverbális kommunikáció dekódolásának ami mindenkinek megy.

Én pont emiatt zártam ki az autizmust mert ugy tudom ők nehezebben értik meg az érzelmeket.

A leírásod alapján ez még sok minden lehet, akár pl. skizoid személyiségzavar is.

Kérdés... rugalmas viselkedés és gondolkodás mennyire megy?

Vannak-e rutinjaid, rituáléid amiktől nem szívesen térsz el?

Hogyan viseled a váratlan helyzeteket, jól tudsz-e rögtönözni vagy inkább leblokkolsz/bepánikolsz?

Van-e olyan speciálisabb érdeklődési köröd, amit mindenkinél alaposabban ismersz és álmodból felkeltve is órákon át tudnál róla monologizálni?

Vannak-e szenzoros érzékenységeid pl túlérzékenység érintésre, fényre, zajra?

Ha ebből a felsorolásból van olyan ami ismerős számodra akkor már érdemesebb aspergerre (idén már a szabatos megfogalmazás szerint: autizmus spektrumzavarra) gyanakodni.