Hogy lehet feldolgozni azt, ha a szemed láttára ölték meg egy családtagodat?

Kedves utolsó, nagyon szép tőled, hogy így láttatlanban is a saját fajtádat véded.

Fogalmad nincs arról, hogy mi történt, nem te kezelted, nem láttad mit műveltek vele.

A kórház is tudja, hogy hibáztak, ugyanis jelenleg is zajlik az eljárás.

Azt is elmondanám, hogy neveket, helyet, semmilyen adatot nem írtam, nem állítottam, hogy Dr. XY egy gyilkos. Kicsit legalább néznél utána a dolgoknak, mielőtt okoskodni kezdesz.

Érdemben hozzászólni nem tudtál a kérdésem lényegéhez, akkor miért nem maradtál csendben?

Ja, hogy az orvosi diplomád (ami vagy van, vagy nincs mert ugye ilyen alapon te is lehetsz igazából egy trollkodó wc pucoló is) az alapvető szövegértési képességeket nem garantálja?

#1

Köszönöm, hogy írtál. Igazad van, keresek is mindenképpen egy szakembert első körben. Nyilván nagyon hosszú folyamat lesz ez az egész, de muszáj valahogy tovább menni az élettel, mindannak ellenére ami történt. Logikusan nézve az ember ezt tudja is, csak hát gyakorlatban nehéz ez.

Igazából abban a reményben írtam ki a kérdést, hogy esetleg vannak itt olyan emberek akik sajnos hasonlón mentek keresztül, és ezáltal tudnának mondani valamit, ami nekik segített.

Betegjogi képviselőnél beszélgettem egy hölggyel, ő a férjét veszítette el, hasonlóan ilyen gondatlanság miatt. Borzasztó dolgok ezek és nem is ritkák. :(

Illetve, ha nem is feltétlenül bíróságon, de jó lenne ha felelősségre vonnák az illetőket akik miatt ez történt. Minket már igazán semmilyen kárpótlás nem boldogítana, egyetlen amiben reménykedünk, hogy ha ezt végigvisszük, akkor több embert már nem tudnak így tönkretenni. :/

#6 köszönöm szépen, hogy írtál, ránézek a videókra mindenképpen. Borzasztó dolog az, hogy ilyen egészségügyi rendszerünk van, ahol nem csak az idősek esetében, de gyerekeknél is előfordulhat ilyesmi.

El se tudom képzelni hogy szegény szülők mit éreznek. :(

#7 Ne haragudj, de szerintem te egy pszichiátriai eset vagy, ha azt gondolod, hogy bárki képes lenne ilyesmiről hazudni.

Komolyan kérdezem, hogy szerinted mi vinne rá valakit arra, hogy ilyeneket kitaláljon?

Éltél már át hasonlót? Tudod te miféle bánat, fájdalom, tehetetlenség van ilyenkor egy emberben?

Elárulom neked, hogy leírhatatlan.

Ha azt gondolod ilyen nincs, nem történhet meg, akkor azt is elárulom, hogy 1 hónappal ezelőttig én is, a családom is így gondoltuk. Azt kívánom, hogy ne is kelljen megtudnod, hogy milyen amikor valósággá válik...