Szoptatás alatt lehet antidepresszánst vagy hangulatjavítót szedni? Vagy mit csináljak, azzal hogy állandóan ideges vagyok?

Szoptatás alatt még az olyan ártalmatlan növényi szerek sem szedhetők, mint a Remotiv és a macskagyökér (valeriana). A pszichiátriai szereket szedő nők nem szoptatnak.

Marad az étrendváltás, nagyon valószínű, hogy a low carb paleo, de legalábbis a glutén, szója, szemétkaják kiiktatása szép eredményt hozna, ettől szinte mindenki nyugodtabb lesz és jobban alszik.

A taurin nagyon jó idegesség ellen, nem írják, hofy szoptatás alatt ne lehetne szedni. A jód is jót tesz az idegeknek, kálium pótlása szintén, ha hiány van belőle. Estére magnézium-biszglicinát. Citromfű-kapszulával is érdemes lehet próbálkozni, bár az tényleg nagyon enyhe nyugtató.

Az első nem tudom, honnan veszi, hogy antidepit csak pszichoterápia után írnak fel, bár igaza lenne, de TB-s pszichiáter tíz perc flegma kérdezgetés után úgy felírja, mint a huzat - tisztelet a kivételnek.

Citromfű teát szerintem pl. lehet, meg az e-lactancia.org oldalon hatóanyaga le lehet ellenőrizni mit lehet és mit nem, de mivel ezek úgyis felirosak, így az szokott lenni ebben az országban hogy ramondjak mindenre hogy nem lehet vele szoptatni.

(meg akkor is, ha más nálunk fejlettebb országban évek vagy évtizedek óta használatos a szer szoptató anyáknál)

Pl a valeriana ha már nagyobb a gyerek, (1-1.5 év feletti) akkor alkalmazható rövid ideig terápiás céllal, lehető legkisebb dózisban, de az alkalmazás kezdetekor meg kell figyelni azt, hogy a gyerek nem lesz-e tőle aluszekony.

Egyébként a legjobb tanácsok az az hogy fordulj orvoshoz. Az, hogy te most negatívan látsz mindent az nagyrészt (valszleg) hormonális okok miatt van. Atéltem sajnos uezt és rengeteg sírás, kiabálás, veszekedés volt az eletemben az elso szülésem utáni első évben.

Nekem főleg az esték voltak nehezek meg amikor valahova menni kellett de nem tudtam valamiért odaérni időben.

Nálunk is a lakás bérelt volt, semmit nem tudtam alakítani rajta. Úgymond a fészekrakó ösztönök nem tudtak dolgozni. A szüléskor is ért veszteség, aztán meg hirtelen ott találtam magam abban a szar lakásban a szar életemmel meg egy állandóan síró gyerekkel akire kicsit sem készültem fel. Vagyis.. azt hittem ezek jönnek majd alapból de nekem nem jöttek.

A család próbált segíteni de sokszor úgy éltem meg, hogy beleokoskodnak és nem a segítő szándék vezérli őket.

Nem sorolom de végül nekem a sok idegeskedesre ráment a tejem is (kb 3 hónapig volt) így nem volt már min aggódni, szedhettem vna bármit de inkább elmondtam a vedononek mindent. O meg adott egy számot ami egy pszichologus nő száma volt. Elmentem hozzá és segített ezen túljutni. A másodiknál már tudatosan felkészültem erre, de még így is voltak nehéz napjaink. Sztem elsőre keress fel valakit akivel lehet erről beszélni aztán meg ha nem sikerül akkor még mindig lehet kérni gyógyszert.

Kitartás!