Normális, hogy minden embert rossznak látok vagy ez már kóros? Részletek lent…

19 éves lány vagyok. Sajnos sok barátnőmben csalódtam, osztálytársaim is nagyképűek, mindenkit aki nekik nem felel meg abba lelkileg belerúgnak. Kinevetik még a legapróbb dolgokért is, mint pl, hogy órán helytelen választ ad a tanárnak meg ilyenek. Sajna ennek én is áldozata vagyok valami szinten.

Egy hozzám nagyon közel álló barátnőmet is elvesztettem úgy, hogy mindketten tehetünk erről és most ő is ehhez a nagyképű bandához tartozik. Na ezután eszméltem rá, hogy semmi nem tart örökké. Akikkel ma barátkozom évek múlva tudom, hogy ugyanerre a sorsra jut a barátságunk. Csak nehéz elfogadni és haragszom is arra, hogy sajnos ma már semmi nem örök, hogy ilyenek ma az emberek.

Másik probléma, hogy egyfolytában attól félek, hogy rólam beszélnek és, hogy senkinek nem vagyok szimpatikus csak elviselnek. Pl műkörmöshöz egy olyan szalonba járok ahol van fodrász meg kozmetikus is. És hallottam, hogy beszélget a körmösöm meg a fodrász, de tök halkan. Egyből elkezdtem magam rosszul érezni, hogy ugye nem velem van a baj és nem rólam beszélnek. Már csak azért is mert előtte bakiztam valamit és megijedtem, hogy arról beszélnek-e, hogy milyen szerencsétlen vagyok. Igen, azt elismerem mondjuk, hogy néha teszetosza vagyok, főleg amikor már iskola után fáradt vagyok.

Szerintetek alaptalan ez a gondolkodás?

Előre is köszönöm a válaszokat!