A depresszió egyik tünete, ha már semmi sem okoz örömet?
A hobbik, filmek, sport, szórakozás, kirándulás, szexualitás semmi.
Abszolút semmi nem érdekel amit régen szerettem.
Az utóbbi időben nagyon magányos is vagyok privát okokból és ezen most egy betegség miatt ami miatt otthon töltöm a napjaim nem tudok változtatni.
Ez depresszió lehet?
A depresszió ettől összetettebb.
Egy dolog, hogy most van egy rossz időszakod és emiatt gondolod, hogy depressziós vagy, de ha ez egy átmeneti időszak, akkor valahogy ki kell bírni. Esetleg elmehetsz pszichológushoz könnyíteni a lelkeden.
Online vannak tesztek. Pl i fight depression weboldalán, de amit használnak a pszichiáterek az a zung féle teszt. Ezeket szigorúan tájékozódó jelleggel megcsinalhatod és az eredménytől függően lépj tovább. Ha enyhe akkor elsőkörben terapeutat keress fel, ha középsúlyos vagy súlyos akkor pszichiátert és pszichológust is keress fel.
Első: nem rossz időszak. Kb 1 éve érzem ezt.
Itthon vagyok kb egész nap a betegség miatt. A munkahelyem is elvesztettem.
A kórházba/orvoshoz járok a kezelésekre.
Nem tudom az utóbbi időben mi a különbség az élet és a halál között. Nem tudom igazából minek élek vagy miért van ez az egész.
Sokszor csak bámulok ki a fejemből.
Jól írta #2, ez a depresszió egyik vezető tünete. A hivatalos megnevezése anhedónia. L.: [link]
Nekem is volt, évekig, mire orvoshoz kerültem vele. Gyógyszerrel, ill. pszichoterápiával jól kezelhető.
1 vagyok újra.
Az időszak tarthat pár héttől bármeddig.
Én most 30 vagyok, de kb 8 éves korom óta depressziós vagyok időszakonként. Ez volt 12 év volt hellyel közzel 5 év is.
Volt, hogy orvoshoz is el kellett mennem, mert annyira elfajult az állapotom, de öngyilkos meg nem akartam lenni.
Egyébként az előző helyemen halálra untam magam. Ez is egy baj, ha nincs mit csinálnod, nem érzed magad hasznosnak stb.
A te esetedben csak és kizárólag te tudsz javítani a helyzeteden. Az antidepresszánsok max mankók, hogy legyen némi lelki erőd.
Tudom, hogy könnyű kívülről tanácsot osztogatni, mert annak aki ebben a levert és kilátástalan állapotban van annak nehéz látni a következő lépést. Sok esetben az is igaz, ha elfaradtal eléggé a szenvedésbe, akkor majd elkezdesz lépéseket tenni a javulás felé.
Egyébként a betegséged mellett tudsz akár részmunkaidős állást vállalni?
Részmunkaidő: tudnék csak nem érné meg mert akkor bukom az ellátást azonnal.
Lépések: már próbálkoztam így is pl eljárni emberek közé, ismerkedni. Mind sikertelenül.
Sajnos autista is vagyok és az emberi kapcsolatok sose volt az erősségem.
Próbáltam. Egyelőre hasonlóan kevés sikerrel. :/
Igyekszem nem feladni és tovább próbálkozni, még ha előre már úgy is érzem, hogy sikertelen lesz.
a kórház meg a betegségek nagyon le tudják húzni az embert. Kitartás.
Ügyes vagy hogy keresed a megoldást. Jó jel.
Én is kb voltam hasonlóan. A körzeti már beutalt a pszichiátriai szakrendelésre, de covid miatt anno nem fogadtak.
Ekkor a kerületi onkopszichológussal vettem fel a kapcsolatot, aki miután beszéltem vele, meggyőződött, hogy krízisben vagyok, és ő beszélte rá a pszichiátert, hogy foglalkozzon velem, aki aztán a cspatával helyre rakott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!