Állandó félelemben és szorongásban élek a munkám miatt. Hogy változtassam meg a hozzáállásom, hangulatom?
2 hete kerültem nem rövid munkanélküliség után egy nagyon jó céghez, igazi szakértő csapatba, kimondottan jó fizetéssel.
Junior pozícióba vettek fel, a próbaidő FÉL ÉV. Mindent jól csináltam idáig, semmi lemaradásban nem vagyok a szakmai vezető elvárásaihoz viszonyítva, ugyanakkor látom, hogy akik mellettem dolgoznak mennyire okosak, kiváló szakértők (10-15 év szakmai tapasztalattal) én alig értek valamit az egészhez. (Ezt én elmondtam az interjún is, hogy csak elméleti szinten tanultam ezekről és a gazdasági helyzet miatt szeretnék váltani külkereskedelmi területről vállalatfinanszírozási területre).
Egész nap azt érzem, hogy egy tudatlan senki vagyok, akire semmi szüksége sincs a teamnek.
Minden nap azzal a félelemmel kelek és megyek be, hogy azzal fogadnak bent, hogy adjam le az eszközeimet és a belépőkártyámat, viszlát.
Soha nem voltam korán kelős típus, egyetemen 3-4x is kinyomtam az ébresztőt, mire kikászálódtam az ágyból. Most már reggel 5-kor felébredek (ébresztő 7-re állítva) és azt érzem, hogy tanulnom kell, fejlődnöm kell, különben végem van. Rettegek a munkanélküliség tudatától, rettegek a kiközösítéstől, a feleslegesség érzésétől.
Ezen a területen még sosem dolgoztam, egyetemen volt 5 tárgy, amelyek lefedték ezt a területet, de nem erre a területre specializálódtam a későbbiekben.
Mi tévő legyek, hogy az önbizalmam normális legyen és ne szorongjak?
Étvágyam nincsen, 5-6 órákat alszom, a barátnőm már kivan, hogy alig töltök vele időt és még este 10-kor is a munkával foglalkozom és teljesen megértem, hogy nem örül ennek a helyzetnek.
Valaki élt át hasonlót? Mit tanácsoltok?
25f
válasza:Szia
"Junior pozícióba vettek fel, a próbaidő FÉL ÉV. Mindent jól csináltam idáig, semmi lemaradásban nem vagyok a szakmai vezető elvárásaihoz viszonyítva" - itt írtad le a lényeget
Ügyes vagy, csinald a dolgod, de ne áldozz fel mindent. Tanulj, feljődj a munkaidőben. Munkaidőn kívül meg kapcsolódj ki, mint írtad, jól haladsz.
Ennyi :) Emiatt nem kell aggódnod!
Sok sikert!
válasza:"még este 10-kor is a munkával foglalkozom"
. Ez mit jelent? A munka, a munkaidőre tartozik, kivéve ha valamelyik hobbiddal keresel pénzt.
Ha siekres akarsz lenni, a jelenben kell lenned, ott kell teljesítened, nem elképzelt helyzetekben kell helytállnod. Foglalkozhatsz azzal, hogyan legyen önbizalmad, de koncentrálhatsz arra is, hogy MOST mi a feladatod, azt elvégzed, és a nap végén nyugtázod, aznap mit értél el.
Nem annak ellenére vagy ott, mert nem értesz még hozzá, hanem éppen azért. Ha nem válik a hely, akkor lesz más, ne aggódj.
válasza:Szerintem a problémád gyökere sokkal mélyebb, régebbi időkben keresendő, csak erre a munkahelyre vetíted ki. Amíg nem rakod rendbe az életed, lelked, minden munkahellyel így jársz.
A csapatban szükség van rád, másként nem vettek volna fel. Mèg szep, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkezel, mint a 15 éve ott dolgozó, stb. Ez a fajta szorongás, irrális, megfelelési kényszer, szorongás nem egészséges és ezt Te is érzed, tudod. Ha hagyod elhatalmasodni végképp, akkor elveszted a kapcsolatod, állásodat és ez nem annak köszönhető, hogy " értéktelen senki vagy," ( mivel erről szó sincs ) hanem épp ennek a görcsös, őrületbe kergető pszichés állapotnak, ami benned uralkodik.
Ha ez megtörténik, akkor majd azt mondod : igen, megmondtam, egy senki vagyok, egy 0, mindenki jobb nálam, stb. Önvád, marcangolás, önigazolás. Ez egy ördögi kör.....
köszönöm a választ, megpróbálok a hétvégén megnyugodni és jövő héttől kicsit lazábban venni az egészet és nem túlteljesíteni a főnök elvárásait. bennem van ez a "meg akarom mutatni, hogy alkalmas vagyok, képes vagyok a tanulásra" és nem elébe rohanni mindennek.
Csak még sosem voltam olyan helyen, ahol anyagi szempontból belefért, hogy több hónap "betanulásért" fizettek volna úgy, hogy valódi eredményt nem tettem hozzá a csapat munkájához. Sokkal nyugodtabban érezném magam, ha a betanulási idő alatt maximum egy szakmai minimálbért kapnék és csak akkor kapnám meg a magas fizut, amikor már érdemben hozzáteszek a csapat munkájához.
Van bennem egy naplopó érzés.
válasza:Remélem, sikerül megnyugodnod. Szerintem látják rajtad, hogy képes vagy rá, nincs szükség arra, hogy bárkinek is megmutass valamit.
Minden így jó, ahogy van. Lazíts !
válasza:Utolsó megírta.
Így ki fogsz készülni idegileg.
Mi a fontosabb, egészséged vagy az emberek akik leejtenek magasról?
Csak tedd meg azt ami tőled telik, optimális energia bevitellel.
Nem kell a maximumot nyújtani.Nyugi van.
válasza:Szia, de ezekszerint a közegben nem is érzed jól magad és nem az az oka, hogy " lemaradva érzed magad " ,meg ilyenek.
Hosszútávon ez sem megoldás, ameddig bírod, csináld, de újévben válts munkahelyet, mert mindegy, mi miatt, de nem szeretsz ott lenni. Majd a gyomorideged állandósul, enni se tudsz a végén, elhanyagolod a kapcsolatod, stb.
Semennyi pénz nem ér ennyit !
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!