Álomvilágban élek. Normális?
A mindennapjaim részévé vált, hogy van egy képzeletbeli világom. Ha még csak néha-néha álmodoznék róla, talán még oké is lenne, de rendszeresen van, hogy hazaesek melóból, és órákat álmozodok mindenről. Zenét hallgatok közben, és különféle szituációkat képzelek el magamnak, ahol minden jó, mindenem megvan, amit szeretnék, vannak barátaim, stb.. Ilyenkor egy idő után szomorúvá válok, mivel olyan dolgokat képzelek el, amik nincsenek meg a rendes életemben. Nincsenek barátaim, nem volt még párom, az álmaim drágák és nem tudom őket megvalósítani, emellé még szorongok is, és valószínűleg depressziós is vagyok.
Jól érzem ebben magam, csak gondolkodom rajta, hogy ez így jó? Vagy ez már betegesen sok, amit ezzel töltök?
Számodra a VR már a fejedben létezik mindenféle kiegészítő hardver nélkül.
Nem semmi.
Menekülsz a valóság elől. Igen, a való életben bazinehéz ezeket a dolgokat előteremteni amikről àlmodozol: barátok, drága hobbik, stb.
Miért nem teszel azért hogy ez valósàg legyen ne csak képzelgés? Mi akadàlyoz?
Én is így vagyok. Emellett írok, le is írom, amiről álmodozom.
Sajnos én munka és a hazaúton is álmodozom. Félek, hogy balesetem lesz, mert alig tudom kirántani ebből magam.
Nekem is van, szóval gyakori lehet. Rengeteg ilyen "szimuláció" után eljutottam oda, hogy mindenem meglett valahogy, és mindent elértem, amit akartam. Elgondoltam részletesen a házam, autóm, a mindennapjaim, és azt, hogyan jutnék el ide. És ahogy minden meglett amit akartam, olyan érzésem lett, mint amikor reggel felkelsz egy éjszakai álomból. Vége lett, megcsináltad, mintha végig vinnél egy játékot. És nem tudom újra átélni, újra belépni a képzeletbeli a világomba, mert kész.
Vagy jó példa a minecraft. Építeni volt jó benne, és ahogy megépítettél egy világot és már nem volt mit csinálni, meguntad. Most ürességet érzek, borzasztó.
7) Hű, most egy nagyon nehéz érzést váltott ki belőlem az, amit írtál. Az utóbbi pár évben rendszeresen voltak ilyen dolgaim. Mindenáron akartam egy jó számítógépet két monitorral, amin futnak játékok, hogy majd végre tudjak jó minőségben játszani. Dolgoztam, meglett, de nincs kivel játszani, és már nem olyan érdekes, mint mikor álmodoztam róla. Vagy mikor nem vettem meg a GTA V-t, vágytam rá, gameplayeket néztem, aztán mikor ingyenes lett, letöltöttem, játszottam vele, és két-három hét után beleuntem.
Pontosan ez történne, ha valami sikerülne, mint amit leírtál. Egyszerűen ráunnék.
3) Introvertált vagyok, nem szeretek emberek közé menni. Szorongással küzdök, szintén nem szeretek emberek közé menni, mert nem komfortos számomra. Online nem tudok barátokat szerezni, nem merek, félek attól, ha valaki elutasító, vagy szimplán csak attól hogy mi a véleménye. Emiatt van bennem az, hogy szeretnék barátokat, de tenni nem tudok érte, mivel mentális gátjai vannak.
A drága hobbi meg szimplán olyan, hogy sose lesz rá pénzem. A szüleimmel élek, így is van elég dolog, amire költeni kell, egyszerűen nem fér bele még emellé az is, hogy milliókért vegyek valamit, csak azért hogy néha kikapcsoljon lelkileg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!