Ha valaki olyan állapotban van, hogy nem tud/akar kikelni az ágyból, zavarja a fény, alig eszik és naponta 12 órákat alszik nyugtatókkal, azzal mit csinálnak a pszichiátrián?

Magán alapon kéne szakképzett, megfelelő pszichoterapeutához járni, tudom hogy borzasztó drága és nehéz megtalálni azt, akivel gördülékenyen együtt tudtok működni. Fontos a kölcsönös szimpátia, hullámhossz és hogy akarj gyógyulni! Elengedhetetlen a család,barátok és a támogató közeg! Egy kedvesebb ápolónő mondta is a "kezelés" végén , cigizés közben "itt nem fogsz meggyógyulni(....), még engem is felőröl ez a meló". Saját kérésre mentem be amúgy, fel sem akartak venni, hisztinek titulálták. Holott súlyos trauma után kerültem ebbe az állapotba. Amikor a párom értem jött, 10 perc alatt kikészült a látottaktól, a látogatások is megviselték, mondta hogy szörnyű volt nézni ezt a helyet, embereket. Ja, meg ha nő vagy, a begyógyszerezett ferfibetegek próbálkoznak, nincs mindig ápoló a közelben..persze, nem volt semmi, de abban a mentális állapotban, amikor eleve kiszolgáltatott vagy, elesett, ect ez pláne ijesztő...

Anorexiás ismerősöm másik Bp-i pszichiátrián feküdt, ő is mesélt cifrákat..

Lehet lepontozni, bár ne lenne igaz!

Olvassa nyugodtan, én is elmondtam már a pszichológusomnak, mivel ő ismeri a kórházat, tudja, hogy mi folyik ott...Feküdj be, hátha ott más az ellátás, nem riogatni akartalak. Remélem az orvosod valami színvonalasabb intézményt javasolt, nem valami területileg illetékes kórház pszichiátriai osztályát. Ha igen és nyílt osztály akkor pláne vannak csoport, egyéni stb foglalkozások, a napirend segít a mentális állapoton is..ha olyan rosszul vagy hogy a zártra vesznek fel, az gond. Nem mondhatod amúgy hogy nem vagy éhes vagy köszönöm elég volt ennyi. Az alvás sem lesz ott egyszerű.

Jobbulást kívánok!

A pontost választ sajnos és szerencsére nem tudom a kérdésedre, ám részletesebb leírásodról eszembe jutott egy dokumentumfilm, amelyet nem rég láttam a Netflixen egy hisztinek titulált betegségről, amelynek az egyik jellemzője éppen a krónikus fáradtság, a lebénultság, amibe már többen bele is haltak, mert senki nem foglalkozott velük, éppen hisztinek titulálva az állapotukat. Persze lehet, hogy neked nem ez van, de elgondolkodtató...

Ezen kívül újra kihangsúlyozom, hogy sajnos és szerencsére nem tudom a pontos választ a kérdésedre, mert sosem jártam szerencsére pszichiátrián, ám én is mindenkitől olyan szörnyűségekről hallok, aki járt, hogy mindenki hozzáteszi, hogy aki még nem járt, el sem tudja képzelni, bár egy páran itt fentebb írtak konkrétabb példákat. Ugyanakkor a rendszer "fejével" gondolkodva, vagy ahogy elképzelem, hogy hogy működhet a berozsdásodott rendszer, szerintem akinek hozzád hasonló problémái vannak, annak élénkítőt adnak, hogy ki tudjon kelni az ágyból vagy épp megvonják az altatóját, nem tudom, csak logikusan próbálok gondolkodni.

Az is eszembe jutott a kérdésedről, hogy szerintem érdekes dolog a hétköznapi élet, cselekvések tevékenységeinek kettős mutatója, mint pl. alvás mennyisége és minősége, felkelés, tisztálkodás, összekészülődés, munka, étkezés, lefekvés, hogy egyfelől mennyire nem jelent kihívást egy testileg és lelkileg is teljesen egészséges embernek, másfelől meg ha valami is eltér a normától, annak mind az oka lehet testi vagy lelki betegség, mind a testi vagy lelki betegség jele is lehet az, hogy ha valaki ezeket nem megfelelően végzi, amin most csak azért elmélkedtem így nyilvánosan el, mert ebből következik az is számomra, hogy valószínűleg éppen ezért keltik fel az embert a pszichiátrián, kaparják ki az ágyból, jó esetben tán még meg is mossák, fel is öltöztetik, hogy kimozduljon az alvóhelyéről legalább csak egy szobával arrébb, de pláne, ha még azon is kívülre, ugyanis erre értettem, hogy kettős mutató, ugyanis minden ember tudja, hogy ezek nem nagy kihívások, aludni, mosakodni, felöltözni, étkezni, ám ha netán mégsem teszi valami miatt, akkor máris automatikusan elindul egy önhibáztató és így önpusztító mechanizmus is mindenkiben, hogy lám, én már aludni sem tudok, lám, nem eszem, amitől csak még rosszabb lesz az illető állapota, ezért fontos, hogy minden nap kimoccanjunk Napfényt látni és ebből gondolom azt is, hogy a pszichiátriai intézetekben is ezt az elvet követik.

Szeretném figyelmedbe ajánlani, kérdező és mindenki másnak is a mindfulness meditáció rendszeres végzésének jótékony hatását, amellyel mind az altatók, mind más gyógyszerek elkerülhetőek, úgyhogy tényleg érdemes mindent megtenni azért, hogy az ember ne kerüljön be ilyen intézménybe, vigyázzon magára és jól aludjon, ne túl sokat és ne is túl keveset, megfelelő mennyiséget és minőséget egyen, igyon, mozogjon, folyamatosan figyelje magát, hogy hosszúakat lélegezzen és minden nap szívjon friss levegőt pl. a testi és a lelki egészsége megőrzéséért és jobbá tételéért!

8-as, köszi a választ, nagyon jókat írtál!

A Netflixes doku címét leírnád légyszi? Szívesen megnézném.