Hogyan lehetne normális felfogásom az életről?

Szerintem az lenne a kulcsa az egésznek, hogy ne csak a jelenre koncentrálj. Ki kellene tűznöd hosszútávú célokat. Pénzt gyűjteni valamire, jogosítványt szeretni és autót venni (ha nincs), idegen nyelvet tanulni, azzal akár új munkád is lehet vagy előny lehet a munkahelyen és biztosan több év míg megtanulod, elkezdhetsz új szakot tanulni és azzal valami szuper munkahelyet találsz. Szóval valami olyat kellene csinálnod, aminek nem csak ma vagy holnap lesz hatása hanem később is.

Az is jó ha esetleg önkénteskedsz és segítesz másoknak, mert akkor lehet, hogy attól a te életed nem sokban változik, ugyanaz a munkahelyed, iskolád, lakásod lesz de másnak lehet nagyon sokat jelent amit teszel érte és akkor már volt is értelme.

Nekem egyébként a legeslegjobban Jézus segített, de ha nem vagy vallásos, akkor ezt hiába részletezném. Én egy nagyon súlyos depresszióból másztam ki a hitem segítségével, rajtam semmi más nem tudott akkor segíteni. De mondom, mindenki más, neked lehet valami/valaki más segítene, de ha nem zárkózol el teljesen a hit elől (és most nem arról beszélek, hogy minden héten menjél templomba és böjtölj) vagy esetleg amúgy is hívő vagy, akkor írhatsz nekem és elmondom nekem személy szerint miért segített. Itt részletezni azért nem akarom, mert akkor le kellene írnom mi volt a problémám és felesleges részletezni, a többi válaszolót te érdekled és nem én és ha esetleg erre nem is vagy nyitott, akkor hiába írnám.