Fejfájásra hajlamosak/frontérzékenyek/migrénesek! Hogy élitek meg ezt pszichológiailag?

Szerintem mindent tudsz :) Ennyi, hogy az ember tudja, hogy egy évben kevesebb aktív napja van. Mintha te vagy cég tulaj és tudod, hogy nem 8 óra napi munkával számolhatsz a tervezésnél ténylegesen, hanem 6 inkább, mert lesznek kiesések, pihenők, vagy csak nem koncentrál.

Szóval csak el lehet fogadni, hogy ez ilyen. És már arra figyelni, hogy a köv nap jó legyen, szóval esetleg picit többet aludni. A mechanikus dolgokat rendbetenni, hogy rend legyen, meg ami belefér. És pihenni regenerálódni, hagyni a teste. És ez jó érzés is tud lenni, hogy tudod a fej most épp fáj, de a többi rész gyógyul. Amúgy még így is benne van, hogy másnap sem maxos az ember, de ezzel sem kell szígorúnak lenni.

Szóval szerintem pont az segít amilyen vagy. Tervezz ezzel is. Mint ami megváltoztathatalan része a világnak.

Engem is nagyon megvisel.

A legrosszabb, hogy sokan nem tolerálják, és (főleg nőknél) hisztinek titulálják, és hogy már minden fejfájásra migrént mondanak, holott mi pontosan tudjuk, milyen az, amikor az ember kb a túlélésre tud csak koncentrálni.

Szóval engem az visel meg ebben a legjobban, hogy míg mások vígan élik életüket monden nyavalya nélkül, nekem ezzel kell élnem, számolnom, amit vagy megértenek vagy nem..

Nekem a gyógyszer nem segített. Az előző két napban pont volt és lelkileg nagyon levert voltam a második napra.

Folyton az járt az eszemben, hogy: Akkor ez már így lesz? Változás az időjárásban és én meg kínlódok? 80-90 vagy ahány éves koromig ezt kell elviselnem?

Ma este meg már remekül vagyok és énekelni lenne kedvem.

Ha front van amúgy kihat a lelkemre is, régi kudarcok elevenednek fel, mindent borúsabban látok.

Egyszer órákon át sírtam.

Nekem amúgy az egész frontérzékenység lelki összeomlásokkal kezdődött, szóval mi mindig azt hittük, depressziós vagyok, utána derült ki, hogy a front okozza.