Feszült vagyok emberek között, kerülöm a szemkontaktust. Mi okozhatja?
Figyelt kérdés
Nem szeretek beszélni, alapvetően csendes típus vagyok. Ami feltűnt, hogy nehezen tudok mások szemébe nézni, kivéve közeli ismerősöket. Utcán úgy érzem mintha nem szabadna másokra néznem (nem tudom miért). Legszívesebben eltűntetném őket (nem megölni vagy ilyesmi, csak hogy ne legyenek ott) és egyedül lennék, mert zavarnak. Néha ok nélkül sírhatnékom van, másnap reggel pedig boldog vagyok, szintén különösebb ok nélkül. Állatokkal remekül kijövök, velük egyből megtalálom a közös hangot. Emberekkel sajnos nem megy, alig várom, hogy kimehessek az osztályteremből is, mert feszült vagyok. Lehet hülyén hangzik, de ma úgy éreztem, hogy nincs valami rendben a fejemben. Szociális fóbiára is gondoltam már. Tapasztalt esetleg valaki hasonlót?2022. ápr. 14. 19:50
4/8 anonim 
válasza:
válasza:Enyhébb volt.Nekem a szemkontaktus azért volt nehéz,mert idegesített amikor bámulnak.Rohadt nehéz volt "rászokni".Alapvetően a szemkontaktus ösztönös.Ugye gondolom neked is volt rossz tapasztalatod az emberekkel gondolom.Emiatt kialakulhat ilyesfajta reakció.Elég nehéz vele kezdeni bármit is.Nekem az segített,hogy pl amikor boltba voltam akkor próbáltam az eladóval vagy csak néhány járókelővel szemezni.1-2 másodpercre.Nem lenézni a földre.Így ez az utálat elkezdett oldódni.Mostmár a teljes kerülésből eljutottam odáig,hogy megtudom tűrni az embereket magam körül.Ezek nálam is mindig az idegenekkel volt.A családdal nem nagyon
7/8 anonim 
válasza:
válasza:Eltűntetni ... ne menj oda, nekik is jobb úgy, hisz nem egy szociopata néz vissza rájuk.
8/8 anonim válasza:
válasza:Velem is ez van. Nem szeretek az emberek szemébe nézni, még a közelebbi rokonaim szemébe sem. Nem tudom, hogy meddig kell tartani a szemkontaktust, és olyan fura érzés, hogy ők is rám néznek. Jobban szeretek úgy beszélgetni, hogy egymás mellett ülünk például egy padon, mert úgy sokfelé nézhetek. Az utcán is zavarnak az emberek, nem nagyon merek rájuk nézni, főleg ha egyedül vagyok. Sokszor beképzelem, hogy bámulnak, rajtam nevetnek. Tanácsot adni nem tudok, mert még én sem jöttem rá, hogy ez miért van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!