Elkezdtem erősen fontolgatni az öngyilkosságot, amiért 30 évesen sose volt még barátnőm. Létezhet másik megoldás számomra?

És ténylegesen visszautasítottak korábban vagy csak saját magadnak találtad ki, hogy úgy is kevés lennél?

Nekem rengeteg randim volt, viszont hosszútávú kapcsolatom egy se. Más dolog randizni, meg más barátnőt találni. Az művészet, hogy olyat találj, akivel passzoltok is egymáshoz.

Van egy majd' 60 éves barátom, tudós ember, egykori tanár, vidám, pozitív személyiség, rengeteg barátja van, de megrögzött agglegény. Aztán a múltkor kettesben borozgatás közben elárulta, hogy szűz, soha életében nem volt nővel, és ez már így is fog maradni. Tény, hogy eléggé csúnya az arca, és ferde a gerince, de hát nyomorékok és fogyatékosok is tudnak nőt találni maguknak, akkor miért? Azt mondta, belefáradt a rengeteg visszautasításba, kb. 30-35 nő hajtotta el az évek alatt. Neki is sokan tanácsolták a k*rvázást, de azt mondta: onnantól fogva egész életében szenvedne a tudattól, hogy az elsőért fizetnie kellett. Így hát az életének erről a részéről lemondott, és inkább a többibe fektette bele az energiáit, amikben végülis sikeres lett. Nem mondanám, hogy értelmetlen volt az élete, csak más, mint a többi emberé.