Lehetséges, hogy társfüggő vagyok? Van itt még ilyen? Ki hogyan kezeli?
Március környékén lett vége egy 2 éves kapcsolatomnak, és az utóbbi hónapokat teljes letargiában, depresszióban töltöttem, többször szuicidáltam, abszolút elmebetegnek éreztem magam.
Most az utóbbi hónapban rám talált a szerelmem, és megmentett, olyan szinten jól vagyok, hogy magam sem hiszem el.
Viszont nagyon aggaszt, hogy a lelki állapotom ennyire függ attól, hogy van e épp párom. Nem tudom mi lesz, nem hiszem, hogy el akarna hagyni, de az a tudat, hogy ha elhagy megint olyan állapotba kerülök, mint voltam, ez nagyon idegesít.
Normális ez?
Ha valaki hasonlóan érez, esetleg már tudta kezelni ezt a problémáját, hogyan tette?
22/L
ó hogy itt már "csak" az Isten segít
én is keresztényen lettem nevelve és sorra bőgök, amikor újra és újra csalódnom kell az emberekben, akik felé önzetlen/odaadó szeretettel voltam
persze "legyünk szelídek, mint a bárányok, de ravaszak, mint a kígyók"
és most is a párommal hiába beszélek szeretettel, hogy ez nekem fáj és nem jó, csak üvölt és keresi mivel támadjon meg.
Isten annyira jólelkűnek nevel, hogy szerintem nem veszi észre mennyi aljas ember tapos meg a jólelkűségünkkel együtt, mert hát mi megbocsátunk.
én is gyakran gondolkodom, hogy miért pont akkor jön valaki, amikor már feladtuk (én már feladtam önmagam, elkezdtem a táncosnő életet,hogy legalább pénzem legyen, amikor megismertem a párom, aki kiráncigált ebből)
mintha csak egy segítő kéz szerepét töltené be...
mintha nem véletlen lenne
és ha megerősödtünk, lehet el is hagy.
legalább is az én párom nem megbízható.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!