Van hogy egy aki öngyilkos akar lenni, az nem tudja miért akar, csak ez jár mindig az eszében. Miért? Mit lehet tenni?

Szerintem meg csak feltűnési viszketegséged van. Ha valaki öngyilkos hajlamai vannak, azt nem fogja híresztelni...

Ha egy ember önygilkos akar lenni, akkor azt mások veszik észre, hogy vele nincs minden rendben, de nem saját maga jelenti be...

Engem is foglalkoztatott ez a kérdés sajnos, elég gyakran megfordult a fejemben ez a dolog. És tettlegességig is fajult, de a vége „jól sült el” ha ezt lehet így mondani. (még itt vagyok)

És én azt mondom neked nem feltétlenül szükséges pszichológushoz menned, elég, ha találsz egy olyan embert, akiben teljes mértékben megbízol, akinek mindent elmondasz gátlások nélkül, mert az a lehető legrosszabb, ha benned van, és nem tudod kiadni.

Találj egy elfoglaltságot, amiben önmagad lehetsz, amiben kiteljesedhetsz. Legyen szó sportról, olvasásról, vagy arról, amit a legszívesebben csinálsz. Menj, ki a szabadba használd ki még ezt a kis napsütést. Sétálj egyet erdőben, parkban attól függően, hogy lakhelyed mit tesz lehetővé.

Nekem az a legjobb, ha a természetben vagyok, és fényképezhetek. Olyankor megszűnik, körülöttem a világ átadom magam a természetnek és az érzésnek. Olyankor repülök, szárnyakat kapok. Ezt kb. 1-2 éve érzem, azóta nem gondolkodom ezen.

Kívánom neked, hogy találd meg a számodra legkedvezőbb megoldást.

Sok sikert kíván neked egy 18 éves lány: Sára

Jónak mondhatod amúgy alapból az életed? Jól érzed magad?

Az öngyilkossági gondolat akaratlanul, zavarótényezőként tolakodik a gondolkodási folyamatodba? Mert ha igen, akkor ezek kényszergondolatok. Sajnos tapasztalatból beszélek... Soha nem akarnék öngyilkos lenni, de mégis sokszor eszembe jut, pedig egyáltalán nem akarok meghalni (pl. magas helyen szinte már félek, hogy nehogy leugorjak...stb.).