Beleőrülök az életbe. Nem tudom elfogadni azt, hogy egyetem után életem végéig dolgoznom kell, majd meghalok, és ennyi. Semmi értelme. Hogy tudnám túltenni magam rajta?

"de nem akarok azzal a diplomával dolgozni"

akkor tanulj mást

"A munkahelyen mindenki kibeszél mindenkit"

egy szar helyen biztos

"Minden nap reggeltől estig csak dolgozni"

akkor rosszul csinálod. napi 8 óra, heti 40 max

"egy évben néhány szabadnapra elmenni mindössze"

fogalmad sincs milyen dolgozni ugye? azt se tudod milyen, de már most kitaláltad magadnak hogy szar. ilyen hozzáállással az is lesz

Ugyanígy érzek, meg még ezeregy okom van 'kilépni' nekem is ebből...

A 2 általad említett lehetőségen már én is elég erősen elgondolkodtam, és tervben is van hasonló régóta.

Kérdezd már meg magadtól, hogy a történelem során mikor éltél volna szívesebben ( minden szempontból ) mint ma. Akármennyire is nehéz elhinni de a legbékésebb korszakát éli az emberiség, emellett a tudomány és technika exponenciálisan fejlődik, rengeteg új dolog van és ez persze rengeteg új információt is jelent.

Ha a túl sok infó okozza a gondot, akkor szimplán az a megoldás, hogy vagy felveszi az ember a kesztyűt és életen át tanul, fejlődik, olvas, magyarán vágyik a tudásra és mindig többet szeretne megérteni. Persze ez nem mindenkinek megy és ez nem is baj ( többek között én is ilyen vagyok ), ilyenkor ha lakókörnyezetet váltasz, az általában szokott segíteni. Nyüzsgő városból valami békésebb kis közösségbe.

Ha a munkával van a baj akkor tényleg csak annyit tudok mondani, hogy merj változtatni és ne csak azért végezd el az egyetemet mert muszáj.

Javaslom olvass rengeteg történelmet és filozófiát, nekem ezek nagyon sokat segítettek az életszemléletem javításában és a világ, valamint önmagam megértésében. A vallás nekem nem játszik szóval az részemről kilőve, mint mentsvár. De azért a filozófiával is óvatosan, én mixeltem fizikával és matekkal, na ott már nagyon könnyű belekattanni.

utolsó: a törit ne hozd ide egyrészt mondta hogy jól él, másrészt ez egzisztenciális létfilozófia.

Kérdező: én megértelek de egy valamit azért tudj-> Magyarországon NAGYON SOK AZ EGYSEJTŰ DEBIL a gyakorin meg még okoskodnak is.

Én erre a szintre 15-18 éves koromra értem el hogy irtózom ezektől a hülye dolgoktól mert tönkreteszik az embert. Nem egy embert láttam összetörni a stressz miatt. Mások közben le se szrják. Ordibál a főnök, viseld el. Az egész gépezet széttrancsíroz. Én legszívesebben egész nap csak olvasnék és gondolkodnék, filozofálnék de nem lehet mert valakinek termelnem kell a profitot. Ha teljesen nincstelen lennék valószínűleg kommunista lennék... Viszont a nagytőke magántulajdona teszi lehetővé hogy te boldogulj és saját magántulajdonod legyen. Nem jó ez se hogysem. Szerintem is Isten hiányzik az életedből, a közösség. Én a vallásba és annak kutatásába, művészetbe menekülök. Szerintem is borzalmas a valóság de mindenki csak sír és nem változtat. Pedig csak kis lépéseket kéne tenni...

"Szerintem is Isten hiányzik az életedből, a közösség."

Egyetértek az előzővel.