Hogy maradjunk motiváltak egy mérgező környezetben?
Nagy céljaim vannak, nem egy szaros gyárban akarok dolgozni, vagy ilyesmi, a CORVINUS-ra szeretnék menni. Nagyon rossz a környezetem. A szüleim semmi jót nem adnak. Elmeséltem anyumnak, hogy mik voltak egy rendeznvényen és, hogy mennyire tetszett nekem, milyen témák voltak, mennyire érdekesek, és hogy nagyon motivált vagyok, egy ilyesmi környezetben képzelem el a jövőmet. Amint befejeztem rögtön ruhákról kezdett beszélni....mert megemlítettem még tegnap, hogy szeretnék stílust váltani, és szeretném, hogy legyenek elegánsabb ruháim is. Szóval, amint befejeztem a mondandóm, amit tök boldogan elmeséltem, nem mondott rá semmit, csak valami olyasmit kérdezett; És milyen ruhákra gondoltál, milyet szeretnél venni? Ezután volt egy ordítozós veszekedésünk, ami nem teljesen erről szólt, de ez indította meg bennem a haragot. Szinte sosem dícsértek. Van egy szaros felsőfokúm angolból, versenyeket nyerek, de ettől függetlenül úgy kezelnek, mintha két éves lennék. A "barátaim" sem jók, kb. semmi közös témánk nincs. Engem idegesít, ha butaságokat írnak, mondanak, ami elég sűrűn előfordul, de sosem említem. Vannak nagy céljaik, de az égvilágon semmit nem tesznek érte. Amikor mondom, hogy ebből és ebből emeltezni szeretnék vagy nyelvvizsgázni vagy megyek az OKTV-re, ilyesmi akkor csak annyit kérdeznek 'Minek?'. Csak azért vagyunk még barátok, mert csak ők vannak nekem, akiknek azért néha el tudom mondani a problémám és akkor segítenek, vagy ha éppen nem bírnám tovább itthon akkor talán az egyikőjüknél maradhatnék pár éjszakát. (Igen, tudom, hogy én is egy nagyon rossz barát vagyok, amiért így gondolkozom, de nem tudom, mit tehetnék).
Senki nincs, akire számíthatnék, mindenhonnan csak a kritikát kapom. A szüleim is folyton azt hajtották, hogy meg se próbáljam a dolgokat, mert úgyse sikerül. Amikor ki akartam próbálni valamit, azt mondták, hogy nem tehetem, mert mindent feladok(ekkor voltam vagy 10 éves).
Na, ezt lehet, inkább egy naplóba kéne írni vagy pszichológusnak mondani, de kiteszem, mert kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok. Köszi, ha végigolvastátok és bocsi, ha zavaros az egész!
Hány éves vagy, kérdező?
Ez tök jó dolog, hogy már most így érdeklődsz egyes dolgok iránt. A barátaid valószínűleg nem értek még meg, nekik más a fontos még. Az a jó hír, hogy új barátokat bármikor szerezhetsz, csak légy nyitott, ismerkedj, akár párt is találhatsz magadnak. A korodra azért lennék kíváncsi, mert ha elmúltál 18, akkor én a helyedben mindenképp elkezdenék dolgozni, hogy saját, a szüleimtől független keresetem legyen, amiből azt vásárolsz amit szeretnél, később pedig el is tudsz költözni akár. A felsőfokú nyelvvizsga és a sok versenyeredmény biztos, hogy csak előnyödre lehet ilyen szempontból. Ha úgy érzed nagyon lehúznak a szüleid, akkor esetleg megpróbálhatnál elköltözni valamelyik rokonodhoz is akár, pl. nagyszülőkhöz. Átmenetileg pedig egy pszichológus valóban segíthet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!