A nárcisztikusok önmaguknak beismerik, hogy igen, azok?

A nárciszok nem tartanak önvizsgálatot, mert az rémisztő eredményt hoz. Bármit megtesznek, hogy ne kelljen a valódi énjüket bevallaniuk önmaguknak se. A bármit szó szerint kell érteni, egy erős nárcisz, ha nem félne a törvénytől, meg is ölne érte bárkit. Nagyon közeli erős narcisztikus rokonom volt, szomorú tapasztalat. Viszont ismertem enyhe nárciszt is, ő egy 80-90%-oshoz képest valóságos szent, nem él benne pusztító ösztön.

Dehogy ismerik be. Az ö tökéletes énképükbe ez nem fér bele.

Én beismerem hogy az vagyok

3-as, ha tudsz vele szembesülni, akkor nincs ott akkora baj. Nekem volt enyhe nárcisz párom, tök jól kijöttünk, igaz, hogy mások nagyon haragudtak rá kisebb önzésekért, de én a közel 100%-os nárcisz felmenőm mellett teljesen fel tudtam dolgozni ezeket a kis önzőségeket. Rosszindulat meg egy szál se volt benne, amiért imádtam.

Nekem az apám volt nárcisztikus. Ha bárki azt mondta neki, hogy valami baj van vele, az számára azt jelentette, hogy a másik emberrel van baj. Épp ezért feleslegesnek éreztem mindig szembesíteni vele. Meg amúgy is értelmetlen lett volna, mert amíg jól elvan a kialakított viselkedésmintáival, úgysem állna szándékában bármin változtatni

Akkor tudnak szembesülni, ha olyan élethelyzetbe kerülnek a személyiségzavaruk miatt. Ritka az ilyen, maguktól nem szoktak segítséget kérni, se beismerni hogy ők azok. De vannak ellenpéldák is.

Akit én ismerek az büszke is erre. Diagnosztizált nárcisztikus. Ő az elit, a künleges amiatt hogy nárcisztikus. Többit nem taglalom, mert gyomorforgató egy ember.

Dehogy ismerik be! Hisz ők tökéletesek, mindenki más a rossz ! Nekik mindent szabad a nőnek meg kuss van. A nő főzzön rájuk, mosson, takarítson és fogja be a szájat!

Vagy a férfi. Mert nárcisztikus anyukákkal van tele a padlás.