Szociális szorongásom van, de nem mindig(?) vagy csak introvertált vagyok?

Szóval az a helyzet, hogy néhány társas helyzetben nagyon szorongok, amikor ilyen félig ismert emberekkel(vagyis nem közeli barátok, és nem is barátok) kell lennem, akik ráadásul idősebbek vagy tudásban feljebb valók nálam. Egyszerűen straight up menekülnék a helyzetből és folyton gondolkodom hogy mit kéne mondjak, de amúgy beszélni sem szeretek mert utálom a hangom.

A szokásos dolgok jellemzőek rám, hogy alacsony az önértékelésem, félek mit gondolhatnak rólam és biztos kínosnak tartanak, kerülöm a szemkontaktust, stb.

Valószínűleg introvertáltabb is vagyok, viszont mindezek ellenére többet járok társaságba, meg több helyről vannak ismerőseim, mint a legtöbb embernek a környezetemben. És pl. a közelebbi barátoknál nem érzem ezt a szorongást szinte egyáltalán, meg random ismeretlen embereknél sem, és a tömeggel sincs bajom.

Valahogy viszont az az érzésem, hogy nem azért érzem magam rosszul és feszengek, mert társaságban kell legyek, hanem azért, mert társaságban vagyok, de nem tudok felszabadult lenni, és minél inkább ez van, annál kellemetlenebbül érzem magam.

Meg az 1v1, vagy 3 személyes beszélgetésekkel általában jól megvagyok.

Szóval nem tudom pontosan mit gondoljak a helyzetről, nemsokára úgyis terápiára megyek emiatt és még más miatt, de még mindig zavar van a fejemben hogy pontosan mi a probléma.