Mit lehet tenni, ha nincs erőm és motivációm semmire?

Akarsz változtatni vagy nem? Majd ha akarsz, akkor találsz rá időt és pénzt. Amúgy mitől nincs időd?

Önerőből addig is keress hobbit, olyat, amihez el kell otthonról menni: konditerem, kutya, valami klub, pl modellezés, fényképezés, túra. Ez társaságot is jelent, az emberi kapcsolatok tudnak kirángatni.

Bárcsak tudnék valami tanácsot adni de ugyanebbe a cipőbe vagyok.

Bár én elmentem kínkeservesen dolgozni (diákként) hogy legyen pénzem pszichológusra, hamarosan megyek is.

Kitartást neked!

átérzem! Sajnos pont ilyen szakaszomat élem: depresszió, szorongás, kedvtelenség, stressz, bizonytalanság..

Tovább kell menni.. Én arra gondolok, hogy többször volt már ilyen rossz helyzetem, mint most.. Az is elmúlt. Ez is el fog múlni. Addig is tovább kell menni, és ki kell tartani. Iszonyat nehéz mert én is pont arra gondoltam, hogy már a sikereket sem tudnám élvezni, ha végre nem csak szívnék, mert már itt tartok.. Szó szerint belefáradtam és félek, már nem tudnék úgy örülni sem talán ha ott lennék.. (Bár ahogy elképzelem hogy flottul megy végre megint az életem, azért tudnák örülni végre..)

Kitartás! Ahogy a mondás tartja: "if you are going through hell, keep going!"- fogd fel egy xar időszaknak, ami hamarosan véget ér. mert mindig éget érnek ezek is, hidd el! Az élet tele ilyen hullámvölgyekkel és küzdelmekkel, amikor már nem bírod, akkor szoktak újra elkezdeni jóra fordulni a dolgok. <3

Utolsó vagyok: pont most olvastam a motiválatlanságról egy cikket: írja is, hogy a nagy terhelés lelki és mentális (ahogy esetemben is) ide vezethet. :S

Nálad is hasonló oka lehet. A jogsi nekem is nehéz volt, votl egy lány aki előttem vizsgázott, szegényt akkor húzták meg harmadszor, el is sírta magát.

Mindenki küzd valamilyen formában. Amennyire tudsz aktívan cselekedni a xar helyzet ellen, még ha kicsi lépéseket is teszel, de azt folyamatosan, az mind segít, hogy túllendülj, kikerülj hamarabb ebből a helyzetből.