Mit tegyek ezzel a gondolattal?

Több mint egy hete jöttem hazafele a munkából zenét hallgattam, mikor jött valahonnan egy gondolat hogy valakit pisztollyal lelövök, persze csak ilyen “zenét hallgatok és tombolok fejben” szinten. Ez pont egy olyan napon történt, ahol lestresszelt voltam, és kialvatlan napok óta, és sokat kellett dolgoznom. A lényeg hogy mikor “fejet” kerestem az agyamban valamiért anyám jutott eszembe gondolom mivel épp majdnem otthon voltam, és emlékeztetni akartam magam valamivel kapcsolatban, amit mondanom kell majd neki ha találkozunk. Na én azóta olyan rosszul érzem magam, és az agyam 1000 féle módon lehozta hogy őt vagy apát bántanám, esetleg más borzasztó nem hozzámillő dolgokat, hogy azóta folyamat szorongok, és rosszul érzem magam emiatt. Holott nagyon szeretem őket, és még haragudnom sincs miért rájuk tényleg ők a legfontosabb emberek az életemben, de borzasztóan félek hogy megőrülök, vagy nem leszek magamura. Bár úgyahogy már sikerült magamban ezt leküzdeni mérhetetlen bűntudatot érzek, és mondhatni kerülöm őket, és félek hogy ez az érzés kiöli belőlem a “szeretetet” amit feléjük érzek (bár ez valószínüleg marhaság). Más is járt már így? Esetleg mit kéne tennem hogy javuljon a helyzet? Már borzasztóan kimerített a stressz, és a mindennapos sírás után már az sem megy. Tényleg túlreagálom ezt, vagy csak megvisel mert szeretem őket? Tudom hogy egy gondolat az csak egy gondolat, de engem ez mégis borzasztóan bánt. Azt még tudni kell, hogy betegesen szinte aggódok szüleimért, mert a családban az utóbbi 6 évben szinte mindenki elhunyt, aki fontos volt nekem, és régen generalizált szorongással diagnosztizáltak, és depresszióval.