Ezt fel lehet dolgozni? Megérdemlem az életet?

Tehát vegyük szerre, mit tettél és mit nem:

1) 9-10 évesen megöltél egy békát.

2) Akartál volna ártani egy kisgyereknek, és ahogy értelmezem ebből semmi nem történt csak gondolatban tettél ilyeneket.

3) Gyakorlatilag ennyi.

Kedves kérdező, már ne haragudj meg és lehet lepontozni, nem érdekel annyira, de: szedd már össze magad ember! 25 éves vagy és ezért akarsz öngyilkos lenni, ezért van bűntudatod, ennyi rosszat tettél csak az életben?

Ahogy már felettem is írták, a béka megölése egy puszta banális dolog, én is öltem meg már rengeteget gyerekkoromban csak mert élveztem.

A másik dolog pedig teljesen gondolatban történt, tehát ebbe már bele se megyek. Mindenkinek vannak és voltak hasonló gondolatai. Én is rengeteget fantáziálok azon hogy megölök valakit, de amíg nem tettél semmit addig nincs ezzel gond.

Talán trauma ért a válás miatt, és bizonyos okokból szorult beléd egy kis szadizmus. De ezzel nincs semmi gond, hiszem egyéb rosszat nem tettél, gyakorlatba nem ültetted magad.

Remélem egyébként hogy nem trollkodsz, vagy sajnáltatni akarod magad, mert ha ezzel elmész egy pszichológushoz előbb kiröhög, utána pedig azon fogtok dolgozni hogy legyél életrevalóbb, mert ha ez így mind igaz, nem tudlak elképzelni mint egy felnőtt ember. Függetlenül nemedtől, ne légy ekkora két lábon járó női nemiszerv.

Vannak emberek akiknek komoly gondjaik vannak, komoly mentális problémáik, hadd ne tegyük már ezt be az öngyilkosság kategóriába. Jézus.

Elég durva módon fogalmazták meg az előttem szólok, mert ez nem így működik hogy "szedd már össze magad" meg "lépj túl rajta", meg "vannak emberek akiknek komoly gondjaik vannak." (Ezt nem is értem amúgy, a kérdezőnek is elég komoly gondjai vannak, ne rangsoroljuk már egymás traumáit légyszi) Ha valaki ilyen gondolatokkal küzd, akkor nem hiányzik neki az hogy kvázi azt éreztessék vele hogy hülye amiért "nem tudja összeszedni magát".

DE! Az igaz, hogy valószínűleg valami trauma ért, amit nem tudtál feldolgozni. Az gyakori, hogy konkrétan magára a traumára nem emlékszik az ember, csak a hatásaira.

A gyerekek nagyon furcsák, másképp működnek mint a felnőttek, náluk nagyon gyakran a trauma, pszichés stressz úgy jön ki, hogy bántanak másokat. Ettől még nem leszel rossz ember. Most nem akarsz bántani senkit, és ez a lényeg. Menj el pszichológushoz, ha nincs rá pénzed akkor menj be a pszichiátriára, nem fognak befektetni ha nem akarod, be is lehet járni. Igaz, ez utóbbi nem a legjobb, de a semminél több; mindenképp szükséged van segítségre.

Sok kitartást!

A #6-oshoz!

És szerinted a pszichológus mit mondana? De úgy őszintén? A pszichiáter pedig tudtommal a tényleges mentális betegséggel küzdő embereknek van akinek már egy egyszerű beszélgetés nem elég, és gyógyszert kell felírni.

Ha valakinek gyógyszert kell felírni mert gyerekkorában megölt egy békát és szadista >>GONDOLATAI<< voltak egy 2 évessel szemben, szintén gyerekként, akkor őszintén nem tudom milyen világban élünk.

Szerintem itt a legtöbb ember úgy működik, mint a Google. Fáj a lábad? Két napod van hátra? Fáj a torkod? Rákos vagy!

Milyen mentális vagy pszichés zavarhoz

lehetne ezt besorolni? Szerintem sehova és ezért a pszichiáter ki van zárva.

Menj el pszichológushoz ha ennyire bűntudatod van emiatt és meg akarsz halni. Ismétlem itt is, az öngyilkosság egy nagyon durva dolog és téma, nagyon hosszú út vezet el odáig hogy egy ember lelki fájdalmak miatt megtegye. Talán a legnagyobb döntés az életben amit meg lehet tenni.

Ezért mondtam hogy szedje össze magát, mert objektíven nem tudom felfogni hogy ezek a dolgok miért okoznak egy épelméjű 25 éves ember fejében gondokat, azaz pontosabban akkora bűntudatot hogy meg akarjon halni és ne legyen képes élvezni az életet. Nem hiszem el, hogy ennyire keskeny valakinek a szenvedési spektruma, de komolyan.

7-es, honnan tudod hogy nincs mentális betegsége? Te is pont ezt írod, hogy egy "épelméjű" 25 évesnek nincsenek ilyen gondolatai. Ebből mi következik? Az, hogy a kérdezőnek nincsenek is igazából ilyen gondolatai (nyilván mi jobban tudjuk hogy neki milyen gondolatai vannak mint ő maga), vagy inkább az, hogy mégsem "épelméjű"?

Hatszázmillió féle mentális betegség van, és pont azért kéne elmennie pszich-bárkihez, hogy diagnosztizálja, és a betegségének megfelelő kezelésben részesítse.

Miért írtad azt a Google-rákos vagy hasonlatot? Szerintem én nem írtam, hogy ő ilyen meg olyan betegségben szenved. Amit a gyerekekről meg az ő trauma (nem) kezelésükről írtam, az egy tény.

Tök jó, hogy te nem tudod felfogni, hogy hogyan érezheti magát így valaki, ezek szerint te jobb állapotban vagy, aminek nagyon örülök. Viszont attól még, hogy te nem érted, nem invalidálhatod más ember gondolatait és betegségét. Neki nem lesz jobb attől, ha lekezeled őt a szenvedése miatt, és szerintem neked sem

Rendben. És mi van akkor ha trollkodik?

Szerinted ez így objektíven reális? Nem tagadom le, valóban van erre is lehetőség, hogy valaki emiatt öngyilkos akar lenni, de mekkora az esély rá?

Az épelméjűségről pedig néhány szóban: én csak objektíven kezelem azt amit a kedves kérdező írt. Azt elemeztem amit írt, ennél többet nem tudok róla személyesen.

Ha már ide jön, laikus, idegen, GyK-s emberek közé, és ilyen egzisztenciális kérdést tesz fel, hogy megérdemli-e az életet, akkor elvárható lenne tőle, hogy adja meg nagyvonalakban a konkrét problémáját. Nem az én/mi hibánk az, hogy ezt elmulasztotta. Vagy amennyiben nem is mulasztotta el és valóban ez a gondja, szintén nem az én hibám az, hogy valamiért nem tudom komolyan menni. Talán pont azért mert én is gondolkodtam elég sokat ezen az öngyilkossági kérdésen, és nem azért mert bűntudatom volt egy béka megölése miatt. Meg volt adva a lehetősége, hogy bemutassa a problémáját. Ha ez nevetségesre vagy megkérdőjelezhetővé tette mindezt, nem a válaszolók hibája.

Ha te olvasnál egy ilyet az újságban, úgy hogy nem látnád a cikk szerzőjét, vagy az újság magazint magát, hogy: 25 éves személy öngyilkos lett, mert képtelen volt feldolgozni azt, hogy 9 évesen megölt egy békát és szadista gondolatai voltak egy 2 évessel szemben. Mit gondolnál? Elhinnéd? Röhögnél vagy sírnál? Együttéreznél vele?

És ezzel nem invalidálni szeretném a kedves kérdező létező/nem létező gondjait, csak simán érdekesnek tartom, hogy az emberek nem feltétlen szkeptikusak azzal szemben, aki előhúzza az öngyilkos kártyát. Megjelenik az a jellegzetesség, hogy ő bizonyos értelemben “gyenge”/“elesett” és hirtelen bármit el lehet adni.

A google példa pedig véleményem szerint aktuális. Nem kell minden gonddal egyből pszichiáterhez fordulni, mert amint már mondtam, ez gyógyszeres kezelést is tartalmaz.

Ha tényleg ekkora baja van, menjen el pszichológushoz, vagy legyen igényesebb a problémáinak megnevezésében. Másként ezt én egy gyenge trollkodásnak konsziderálom.

Igen, lehet hogy trollkodik, benne van a pakliban. Ezesetben továbbgörgetek, nem "etetem a trollt". Azonban az is könnyen meglehet, hogy mégsem trollságból írta ki. Viszont ha ez a helyzet, akkor nagyon nem kéne az alapból sz r lelkiállapotát mégjobban lehúzni azáltal, hogy ilyeneket írkálunk neki. Inkább hagyom "büntetlenül" az öngyilkossággal poénkodót, mint húzok le egy olyat, akinek tényleg problémája van, én ezt így látom.

Szerintem van egy olyan faktor is, hogy te meg én másképp értelmezzük a leírtakat. Nekem ebből az irományból nem az tűnik ki, hogy konkrétan a béka miatt akar öngyilkos lenni. Ha megnézzük, látunk még ott kétéves gyereket is. Sőt,én úgy látom, hogy volt még más is, amit itt nem fejtett ki.

Nem "várható el tőle". Akkor lehetne esetleg ilyet mondani, ha konkrétan hozzád ment volna, hogy mondjad már meg neki hogy megérdemli-e az életet.

Így viszont ismét csak azt tudom írni, hogy nem kötelező írni neki. Én is belefutottam már olyan kérdés(ek)be, amikről azt gondoltam hogy trollkodás, illetve kevés volt az infó. Mivel érzékeny témáról van szó, inkább nem válaszoltam rá, minthogy ártsag egy alapból instabil embernek. Nem kötelességed válaszolni rá, ahogyan nekem meg senkinek sem.

A google-s dologra ugyanazt tudom mondani mint amit az előbbi válaszomban is: azok alapján amit a kérdező írt, több mint sanszos, hogy baj van a fejében, amit nem az fog megoldani hogy megírjuk neki hogy szedje össze magát, meg hogy ne hisztériázzon.

Ellenben ha azt tanácsoljuk neki hogy forduljon szakemberhez, annak már több értelme lenne (feltéve hogy ő ezt megfogadja a tanácsot), mivel én itt a távolból nem tudom diagnosztizálni, mert nem vagyok szakember, másrészt meg, ahogy te is írtad, kevés az infó.

A pszichiáter nem jelent automatikusan gyógyszert. Nem az 1880-as években vagyunk, hogy ha elmész szakemberhez akkor egyből bedrogoznak és lekötöznek. Igaz, nekem egyből felajánlotta a pszichiáter a gyógyszert, de én nem fogadtam el, ennyi. Senki nem tolta le a torkomon.

"érdekesnek tartom, hogy az emberek nem feltétlen szkeptikusak azzal szemben, aki előhúzza az öngyilkos kártyát." Bocsánat, de én ezt nem értem. Én személy szerint úgy tapasztalom, hogy igenis a legtöbb embernél zsigerből az a reakció, hogy "úgysem tenné meg" "csak figyelmet akar" "ha akarná, megtenné és nem beszélne róla" "ugyan mi oka lenne rá"... stb. Jómagam is megkaptam ezeket, tudom, miről beszélek.