Nem érdemlem meg a boldogságot ? Azért ér ez a sok rossz dolog engem és azért bánt, aláz meg engem ennyi ember, mert megérdemlem ?

Mindenkit érnek bántások és rossz dolgok nap mint nap. Csak az ember hajlamos azt gondolni hogy csak neki szar, másoknak milyen jó.

Amíg ilyen negatív vagy és ilyesmiket beszélsz be magadnak, addig nem is fognak veled jó dolgok történni. Dettó ugyanilyen voltam még három éve, aztán változtattam. De addig ugyanezeket a szövegeket nyomattam, hogy én ezt érdemlem, én nem lehetek boldog, nekem ez a sorsom.

Azóta tudom hogy én magam tartottam magam ebben a lelki nyomorban ezekkel a gondolatokkal. Remélem te is rájössz egy nap és változtatsz.

Nem azért, mert megérdemled, hanem azért, hogy kapard végre össze magad és erősödj meg! Ne ragadj meg az áldozat szerepben és ne mártírkodj! Ha olyan sok bántás ért már volna, akkor régen meg kellett volna tanulnod, hogy a szavak semmit nem érnek, le kellene, hogy peregjenek rólad, sőt még jól is szórakoznál rajta. Állj ki magadért maradj higgadt, jegyezd meg azt aki ártott neked és ha úgy hozza az élet csak rajtad áll, hogy viszonzod-e a "kedvességét". Olyan ez mintha nem lenne veszteni valód, ők úgysem változnak meg, tehát xarni bele és fel se vedd mit ugatnak, nehogy már szenvedj miattuk!

" Aki ismeri az ellenséget és ismeri önmagát, száz csatában sem kerül veszélybe. Aki nem ismeri az ellenséget, ám ismeri önmagát, egyszer győz, másszor kudarcot vall. Aki sem az ellenséget, sem önmagát nem ismeri, minden csatában vereséget szenved."