Amikor az ember depressziós, de már elkezdődött a kezelése és mindent megtesz a gyógyulásért de még mindig visszatér a reménytelenség érzés olyankor mit csináljon?

(Azt mellékesen megjegyzem, hogy a nyugtató a legrosszabb választás. Épphogy attól kellene félned, és nem az antidepresszánsoktól. Egy pszichiáterhez időpontot kellene kérned. Öngyilkossági gondolatoknál már épp ideje antidepresszánst felíratni, mivel az viszonylag gyorsan fejti ki a hatását. Ideiglenes megoldásnak jó, és nem fog rászokni, mint a nyugtatókra.)

Sajnos megvolt a magán is, félhavi fizetés ráment, sőt Hangody "professzor úr" is ellátott(országos legjobb, ő műtött anno, kamaszkorom óta szenvedek ezzel). Járok az említett gyógytornászhoz, (sőt, 15 év alatt sajnos nem is egyhez jartam és lelkiismeretesen végeztem a gyakorlatokat, bringaztam..) aki manuálterepauta is, mutatott gyakorlatokat, de utána mindig rosszabb, kezel egy géppel, stb..15 éve kezdődött szalagszakadással, krónikus mandulagyulladás és egyébként gócok (azóta felszámoltuk) és a túl sok sport,fizikai munka kinyírta az amúgy is gyenge térdem, szalagok is szarok. Pont magánban mondták, hogy amit elmosott a víz, azt nem lehet visszahozni drágám, vetesse ki a mandulaját, de magának mar olyan a lába, mint egy öregasszonyé. Aztán tartotta a markát. 6 ortopéd, sztk-s, magán egyaránt látott egy év alatt, reumatológus, minden.. góctalanítás, mandulaműtét, foghúzások megvoltak, pont minden követ megmozgattam, ráment az összes pénzünk. 64 ezres injekciók és tsai..a manuálterepauta volt az utolsó reményem, pont ahogy az egyik válaszadó írta de vagy ő is kókler(szerintem nem túl professzionális a hölgy) vagy meg kéne tanulnom ezzel élni. Mások vígan elvannak tolókocsiban, én miért nem tudom lenyelni? Próbálkoztam rajzolással, írással, megtettem eddig ami tőlem telt, a fájdalmak ellenere tornaztattam, igyekeztem dolgozni, ellátni a feladataimat, de mindig keserves , fájdalmas csalódás a vége, sok nap bedagadás, sántikálás,pihentetés, minden terv borul (gyerekem is van, rá is kell gondolnom..nem én fogom korcsolyázni tanítani..)és szó szerint a családomra kell támaszkodnom, ami nekik is egyre terhesebb. Egyszerűen lejárt a szavatossága a térdemnek. Szóval az ebből fakadó depressziót hogy kezeljem? Az általatok említett köröket sajnos már végigjártam,jó ötletek, nekem mégsem működött:( köszönöm hogy próbaltatok segíteni! :( az antidepit megbeszelem a dokival, márciusra kaptam időpontot