Ez kezdődő depresszió lenne?

A karantén kicsit rányomta a bélyeget a hangulatomra, a távoktatás miatt szinte egész nap a gép előtt ülök, edzésekre sem mehetek, és a barátaimmal is alig találkozunk, a telefon és videochat pedig valahogy nem az igazi. Eleinte nagyon rosszul viseltem ezt a helyzetet, majd szépen lassan elfogadtam a helyzetet és próbáltam a legjobbat kihozni belőle. Ez igazából sikerült is, így ment ez hónapokig, egyre motiváltabb és energikusabb voltam, amikor januárban megkezdődtek az oltások már szinte biztos voltam benne, hogy tavasszal helyreállnak a dolgok valamilyen mértékben. De most, a harmadik hullám és a további szigorítások közepette megint azt érzem, hogy már elegem van mindenből.

Már több mint egy hete érzem azt, hogy valami nem stimmel velem mentálisan/emocionálisan, sokszor vagyok motiválatlan és rossz kedvű vagyok, szinte minden másnap rámjön a sírógörcs, nehezebben kelek fel reggelente, és többször is előfordult, hogy olyan dolgokon kezdtem nevetni szinte már hisztérikusan, amik vagy csak kicsit voltak viccesek, vagy egyáltalán nem. Szinte olyan, mintha kezdenék megőrülni.:D

Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a sírás és hisztérikus nevetés váltakozik minden nap, az idő nagy részében szimplán csak egykedvű vagyok, próbálom lefoglalni magam a tanulással vagy bármivel, és kerülni a híreket. De egy kicsit azért elkezdtem aggódni a mentális állapotom miatt, lehetséges hogy ez egy kezdődő depresszió?