(Egykori) depressziósok! Leírjátok a történeteteket?
Nem. Miért kérded?
A jómultkor valaki haldokló fiatallal akart levelezni. Ugye nem te vagy?
generalizált szorongásal, szociális fóbiával, szomatikus panaszokkal és major depressziós periódusokkal küzdök évek óta. Kétszer próbáltam meg öngyilkosságot. Mostm,ár egyre jobban kezemben tartoma gyeplőt. Bár még most is rettentő feszült vagyok.
19/ F
Te milyen depresszióban szenvedsz?
Én -remélem- nem vagyok depressziós, de a holnap megyek a háziorvosomhoz lehangoltsággal, alvászavarral, étvágytalansággal, stb...
A keresztapám feleségének verseit olvasgattam. Tudtam, hogy évekkel ezelőtt meghalt. De csak most, kamaszkoromba lépve mondták el nekem, hogy mániás depressziós volt, és felakasztotta magát. Úgyhogy kíváncsi lettem a témára...
Mégiscsak leírok neked valamit!
Én váratlanul éltem át ezt a betegséget, ugyanis semmi előjele nem volt ( mondom én, de belül azért biztos volt valami). Egy éjszakai rosszulléttel kezdődőtt. De nagyon rosszullétet képzelj el, meg ijedtséget. Ez a roham. Kezdetben havi egy, aztán már szinte folyamatosan. Kórházba kerültem, ahol rögtön helyes diagnózist, és jó gyógyszert kaptam. Aránylag hamar kigyógyultam. Közben minden tünetemet, gyógyszer hatásokat kívülról, tudatosan figyeltem. Mivel a kórházban hamar jól lettem, besegítettem a nővéreknek a többiek gondozásába. Így sok mindent megfigyeltem.
A legfontosabb, hogy a saját vezérlő egységünk hibásodik meg. Ettől kezdve a leglehetetlenebb dolgokat realizálja. A beteg olyan dolgokat, mozgásokat stb. produkál, amit maga szükségesnek, és valóságosnak hisz. És nincsen legtöbbjüknek betegségtudata sem. Érted? Ezért nem akar orvoshoz menni, gyógyszert szedni. Ha mégis beszedi őket, azok a rászokásig csak rosszabbat tesznek, mint amilyen előtte volt. Persze nem az alapbetegség szempontjából, hanem mellékhatásként ujabb betegtünetek jelennek meg. De ez csak általában 2-3 hét. Aztán kezd hatni a gyógyszer, és onnantól kezdve jobb a helyzet. Nos ezt az időt kell tudni átvészelni a beteggel. Mellette kell állni, szó szerint. Ellenőrizni a gyógyszer beszedését, vígasztalni stb. Ez a nagyon veszélyes szakasz. És mindez a jobbik eset, amikor a beteg a jó gyógyszert kapta, elsőre.
Nos, a doki két dologból tud tájékozódni
1. amit a beteg elmond. ( ha itt valami kimarad, pl. szégyenből, feledékenységból, akkor az a gyógyszerból is kimarad)
2. Kérdések, tesztek alapján.
Ha van még kérdésed írd meg.
Tudtad, hogy depressziós vagy?
Én ott tartok, hogy az ad megnyugvást, ha alkoholt iszom, vagy füvet szívok (és már vagdostam a kezemet, na attól is megnyugodtam)...Mindezt nem is havonta, hanem ritkábban teszem, akkor jobban leszek egy napig.
Persze jól tanulok, festek, gitározom, de hát egyáltalán nem gondolom, hogy minden rendben van.
Voltam az orvosnál. Elmondtam, hogy nem alszom jól, nincs étvágyam, fogytam, remeg a kezem; és hogy válnak az ősök. (A félelmeimről , kényszerképzeteimről nem beszéltem.) Elküldött vérvételre. Talán meggyógyulok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!