Mi lehet a fő problémám? (Hosszú kifejtés lent.)

Kb. 5 évvel ezelőtt diagnosztizáltak nálam borderline személyiségzavart és depressziót. Elkezdtem gyógyszereket szedni (hangulatstabilizáló, antidepresszáns, később antipszichotikum is, bár utóbbi nem tudom, miért volt szükséges), jártam évekig pszichoterápiára. Ideig-óráig ezek a dolgok segítettek, de most legalább olyan rosszul vagyok, mint előtte. Vizsgáltak adhd-ra is (figyelmi és memóriaproblémák miatt), és az elvileg nincs, de a gyerekkori tünetekről a szüleimet nem kérdezték meg, azok pedig döntő fontosságúak a diagnózist illetően.

Kezdetben teljesen hullámzóak voltak a hangulatingadozások, de az utóbbi időben már időszakos is volt, ami inkább bipoláris depresszióra jellemző.

Pl. volt 2-3 hónap, mikor letettem a gyógyszereket, aktív voltam, egyszerre ezer dolgot akartam csinálni, rengeteg pénzem elment olyan dolgokra, amikbe csak belekezdtem vagy bele se kezdtem, és nem fejeztem be. Rengeteg dolgot akartam tanulni, és teljesen más volt a személyiségem, életfelfogásom.

A környezetem nem vette észre annyira, hogy ez rossz, inkább csak örültek, hogy jobb kedvem van.

Utána megint jött a mélyrepülés, amit súlyosbított az, hogy összeköltöztünk a párommal, és rengeteg konfliktus lett, mert alap dolgokat sem tudok megcsinálni a motiválatlanság, szétszórtság, stb. miatt.

Már mindketten ki vagyunk készülve.

Kipróbáltam az évek során alternatív dolgokat is, pl. kineziológus, jóga. A jógázás jót tett, de nem tudom kitartóan csinálni, egy idő utan mindent elunok/elmegy tőle a kedvem. Minden csak rövidebb ideig volt hatásos.

Járok még mindig pszichológushoz, de már nincs semmi trauma, amit fel kellene dolgoznom, és nem jutunk egyről a kettőre. Meg most máshoz járok, és vele kevésbé érzem hatásosnak.

Gyógyszereket most nem szedek, mert több orvosnál is voltam, de a gyógyszerelésről is eltérő dolgokat gondoltak (pl. kell nekem antidepresszáns vagy nem, volt, aki azt mondta, hogy engem az "felpörget" egy idő után), és megbízni sem tudok senkiben. Úgy érzem, hogy nekik tök mindegy, hogy visszamegyek-e valaha hozzájuk.

Most viszont nagyon szükségem lenne orvosra, ezért kerestem egy negyediket, aki elvileg adhd-hoz, meg hangulat-és személyiségzavarokhoz is ért.

Nem lenne elég akaraterőm? Pedig tényleg szeretnék változni, mert már lassan beszélgetni sem tudok senkivel, mivel állandóan ingerült vagyok. A munkahelyen és felszínes kapcsolatokban teljesen normálisnak tűnök, de elég megerőltető ezt elérni. Dolgozni még tudok, de elég nehezen.

Az egyik gyógyszer szedése után sokat híztam, inzulinrezisztenciám, pcos-em lett. Diétát tartottam egy ideig, fogytam 10 kilót, de vissza is híztam, mert az evés terén is előjön az impulzivitás.

Most már egyre több testi tünetem is van:

-időnként rövid vérzés, ami nem menstruáció (ez nemrég kezdődött)

-könnyen begörcsölnek a végtagjaim, pár méter séta után már fáj a lábam

-néha nehezen kapok levegőt, mintha asztmás lennék

-stresszes, érzelmileg megterhelő időszakban már évek óta alvásparalízisszerű "álmaim" vannak, de mostanában már annyitól is előjött, hogy későn feküdtem le, és elalvás előtt még tanultam (így már egyedül aludni sem merek)

Mikor legutóbb néztek vérképet, nem volt semmi nagy gond, és az inzulinrezisztenciát is viszonylag enyhének mondták.

Kérlek, akkor írj, ha segíteni is tudsz, mert az nem visz előrébb, hogy "ez fejben dől el", és szedjem össze magam.