Céltalan ember megfelelő terápia után rájöhet arra, hogy mit szeretne, merre induljon?

Nem tudom, mit kezdjek magammal. Jelenleg tanulok, de valószíneg nagyon-nagyon kiégtem (plusz még bármi-akármi más, ki tudja), mert a mentális egészségem rovására ment, de nagyon. Ez odáig fajult, hogy most, ha leülök tanulni, arra gondolok, hogy inkább meg akarok halni, vagy halálfélelmem lesz. Emiatt vagy órákon keresztül bőgök (már a halálomon), vagy annyira dühös leszek mindenre, hogy törni-zúzni tudnék. Ez utóbbira eddig nem került sor, de én már nem lepődnék meg rajta ha idáig is eljutnék. Reggel minimum 30 perc míg kikaparom magam az ágyból, napközben többször lefekszek, ha tehetném egész nap aludnék. Este nem bírok elaludni, pont mikor épp elaludnék, mindig felriadok.

Gondolkozok azon, hogy hagyom a szakot és kezdek valami mást magammal, de semmi célom nincs, semmi ötletem. Ahol most vagyok, teljesen megutáltam, az undor szintjére jutottam, már attól is felmegy a vérnyomásom, ha csak valaki szóba hozza. Nem hiszem, hogy bármit is el tudnék végezni, akár munka, akár képzés. Ha most abbahagynám a képzést, vagy másikat kéne választanom (de mit?), vagy el kéne kezdenem dolgozni (hol? - pont így covid idejében). Mindkét esetből volt többszöri próbálkozásom, de szinte csak rossz tapasztalatom van, így egyik útban se bízok, hogy hozhat valami jobbat.

Na ezt az egészet azért írtam le, mert tervezek pszichológushoz menni, és szeretném tudni (vagy legalábbis megbecsülni nagyjából), hogy megfelelő terápia esetén, ha jobban leszek, előfordulhat-e olyan, hogy képes leszek kitalálni magamnak valami célt, vagy legalábbis, hogy tudjam merre menjek? Volt már valaki hasonló helyzetben, és végül rájött merre tovább?

Azért lenne lényeges, mert nem tudok dönteni a tanulmányokkal kapcsolatban, hogy otthagyjam-e vagy ne, a fentiekkel van-e értelme folytatni vagy nem...