Tehetetlennek érzem magam!?
Annyira borzalmasan rossz egyedül és a sírás kerülget. Annyi ember bántott kiskoromtól kezdve, hogy nem foglalkoztam senkivel és semmivel. Belemenekültem a játékok világába.
Nem lettek barátaim, nincs munkám és még az is lehet, hogy van valami komolyabb egészségi gondom is. (vagy aranyér vagy rák, vagy rák, vagy akár mindkettő).
Megismertem innen valakit, fél évvel ezelőtt, úgy április környékén, megkedveltem, de mivel nem volt másom, így túlságosan is ragaszkodtam hozzá. Az elején még minden szép és jó volt.
Sokkal többet keresett mint én őt, mindig beszélgetni akart.
De ami szét vetett, hogy az elejétől eljátszotta azt, hogy hétvégéken egyáltalán nem volt vagy ha volt is csak este 9-10 órától, max fél órákat. Nagyon rossz, mikor egyszerűen nincs kihez szólni.
Nagyon hamar és nagyon durván belebetegedtem a viselkedésébe.
Habár találkoztunk élőbe is, velem alig akart, mindig másokkal csavargott. Ha felhoztam, akkor minek találkozzunk, bla-bla bla, jött a kérdés. És nincs arról szó, hogy ne kedvelt volna személyesen is, mert amúgy jól kijöttünk, csak nem volt az, hogy sokat találkozzunk. Neki a 2-3 havi kb elég is lett volna.
Nem akarok ismerkedni se, mert tudom, hogy nem nekem való. Sosem beszélgettem senkivel úgy, szóval más szemében biztos egy unalmas suttyó lennék. Nem is nézek ki jól, ami minden csajnak a legfontosabb manapság. Akár mennyire is tagadják.
Össze vagyok omolva és egyszerűen tehetetlennek érzem magam. És nem gyerek vagyok, túl vagyok a 30-on. Nagyon! Ez nem élet :(
Gyereket akartam, családot! Ha világot járni nem is, de legalább Magyarországon utazgatni. Soha nem fogom megtudni milyen az, amikor valakinek fontos vagyok. Sosem fogom érezni azt, amikor büszke rám a gyerekem, ami nem lesz soha :(
válasza: válasza:Mi a kérdés?
Most csak panaszkodtál egy csomót, de nem tudjuk, miben kérsz segítséget tőlünk.
válasza:Klasszikus önsajnáltatás, naponta 3 ilyen írás van itt. De mivel nem kérdezted meg, hogy mit tehetnél, hogy jobb legyen, ezért nem is mondok semmit. További jó hüppögést!
Vicc, de rám igaz: "Elmeséltem az életemet a pszichológusomnak. Szegény annyira sírt, hogy alig bírtam megnyugtatni." De én küzdök, neked is ezt kéne tenni.
válasza:De még mindig nem tudjuk, hogy mi a kérdés.
Senkinek sincs "olyan kis idilli, tökéletes élete", de a problémákat nem generálni, hanem megoldani kell.
Azért érzed magad tehetetlennek, mert még csak meg sem próbálsz változtatni a dolgokon, vagy legalább elengedni a régi gondokat, és igenis önsajnálat az amit csinálsz.
Most sem azért írtál ide, hogy megoldást keress, hanem hogy elmondd milyen szar neked.
De változtatni nem akarsz, és segítséget sem kérsz, ez akár tetszik, akár nem, szimpla önsajnálat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!