Még most is kínoz a középiskolai bántalmazás, teljesen tehetetlennek érzem magam, így sose lesz társam, hogyan lehetne ezen túl jutni?23/L

Szívesen bíztatnálak, de nem megy, én sem tudtam 5 év után sem elfelejteni a megalázásokat.

Csak akkor vállalok gyereket, ha lesz pénzem magán úton taníttatni az egyetemig és soha nem kell átélnie, amit nekem.

#2: és ez más problémákat fog okozni. Szerencsére csak kevés gyereket érint az iskolai bántalmazás, ha a tiéd pont egy kiszemeltté válna, még mindig nem késő átteni másik iskolába vagy magánba.

Én is célpont voltam, szóval ne mondja senki, hogy "nem tudod milyen". De tudom. E miatt nem voltam képes párkapcsolatot kialakítani 34 éves koromig...

Kérdező, nem ajánlom, hogy az én példámat kövesd. Nem hoz semmi jót az egyedüllét. Alapvetően két dolgot kell felismerj:

Az első, hogy nem akarsz egyedül élni. Ez nagyon fontos, mert amíg nincs meg a belső indíttatás, nem tudsz változtatni.

A második, hogy az emberek alapvetően jók, csak van köztük pár rossz.

Azt ajánlom, hogy amikor vége a járványnak, keressél egy közösségi hobbit. Ismerj meg minél több embert, haverkodj velük. Nem kell ennél több. Pár baráti szó, mosoly. Idővel majd észreveszed magadon, hogy már nem vagy zárkózott, már tudsz bízni. Én is ezt tettem; elkezdtem táncolni (salsa). Meglepóen sok jó ember űzi ezt a műfajt. Nagjyából fél év kellett, hogy elengedjek, aztán még másfél mire nyitottam a másik nem felé.

#3 korrekt választ írtál, amit értékelek, de változatlanul azt gondolom, ami az iskolákban zajlik a kamaszok között, az egészséges lelkű embernek nem való. A magántanuló státuszból nem következik a szociális képességek kifejlődésének elmaradása, ha a gyerek/fiatal rendes társaságba jár.

Az viszont, hogy csak kevés gyereket érint, nagyon messze van az igazságtól. A mértéke változó és nem csak áldozatként, hanem elkövetőként és tanúként is torzítja a személyiséget. Az más kérdés, hogy nem mindenki mer beszélni róla, de ez csak a felszín. Alig van, akit ne érintene és ezt nem oldja meg a másik iskolába küldés.

Szerintem engem is csesztettek de jo not csinaltam magambol anelkul(!!!) hogy a suli qrvja lettem volna. Akkor en lettem a szep lany. Beken is hagytak. Mondjuk onnantol a csajok ruhelltek. Megoldas vegul az lett hogy esti gimiben erettsegiztem le felnottekkel. Erettsegim is meglett tanulni is tudtam. A regi osztaly meg bekenhagyott. :D

Es mekkora suttyok lettek. Jo neha rajuknezni a facen hogy mekkora nyomorult eletuk lett.

Dolgozd fel igy.

Milyen bantalmazas kerdezo??

Ugye nem eroszakoltak meg?? Jezus isten. Remelem nem.

Ha nem ennyire durva akkor dolgozd fel lelekgyogyasszal! Gyogyszert ne szedj. Max Eleniumot az gyenge. Segit aludni!

Kedves Kérdező! Nem írtál konkrétumokat, így csak a saját és több barátom példáját tudom veled megosztani. Gimiben én sem voltam népszerű, szerencsére nem bántalmaztak (csak sokszor figyelmen kívül hagytak), de a barátaim jelentős részét igen. Mi úgy éltük túl, hogy iskolán kívüli programokon találkoztunk (koncertek, más kulturális programok, internetes barátságok). Bár azóta sok év eltelt, fontos volt, hogy sikerült kialakítani olyan közeget, ahol megértettük egymás problémáit, ki tudtuk beszélni egymás között, főleg, hogy ebben a korban kiemelten fontos a kortárs- csoportok szerepe (de úgy gondolom még nálad is).

Te már túl vagy a középiskolán, de hasonló emberek társaságát meg tudod találni, és bár nem a jelenlegi, de a múltbeli traumáidat, főleg, amik tinédzser korban jöttek létre, úgy tudod a legjobban enyhíteni, ha megosztod másokkal és látod, érzed, hogy nem vagy ezzel egyedül. Érdemes lenne eljárnod valamilyen csoportba, vagy, ha van konkrét traumád, azzal foglalkozó csoportba.

A barátaim sokszor szégyenről számoltak be az iskolai bántalmazások során, ezt enyhíteni kellett, és ahhoz szükséges valamilyen külső vélemény, hogy tudd, nem te vagy a hibás. A szégyen/ más rossz érzések miatt pedig olyan gátak keletkeznek benned, ami miatt nem látod magad reálisan, és nem mersz kapcsolatot kezdeni másokkal. Ha pedig mégis ki tudnál, az a kapcsolat nem lenne teljes értékű, mert a partnered egy idő után rájönne, mennyire bizonytalan vagy, így azt gondolom, előtte magadban kell rendezned a problémáidat.