Semminek érzem magam. Nem találom a helyem. Mit tudnék csinálni?

Szia! Átérzem, amiről írsz. 21 éves vagyok és szintén erős szociális szorongással küzdök. Illetve sokáig engem is bántott, hogy a korosztályom magabiztosan, célokkal telve halad előre a felnőtt életben, nekem pedig alapvető dolgok is nehézséget okoznak. Próbálni kell küzdeni ezellen. Nem fog tetszeni, amit írok, de a változáshoz te is kellessz. Én is szüleimmel lakok még, de nem hagytam ott a sulit, boltba, ügyeket intézni is eljárok. Mindennap hányingerrel kelek, ha emberek közé kell mennem remeg a lábam, kalapál a szívem, de mégis megteszem, mert tudom, hogy ezt kell tennem, ez az élet, nem élhetek a négy fal között. Gondolj arra, hogy ők is csak ugyanolyan emberek, mint te, ugyanúgy vannak szorongásaik, ugyanúgy hibázhatnak és lehet rossz napjuk. Illetve, alapvetően mindenki magával van elfoglalva, senkit sem érdekel, mit csinál a másik. Nyilván a racionális gondolkodás nem oldja fel a szorongást, de bizonyos helyzetekben segíthet.

Ha meg amiatt van kisebbségi érzeted, hogy mások többet értek el, gondolj arra, hogy még fiatal vagy, te is ugyanúgy elérhetsz még dolgokat az életben, de lehet, hogy más területen. Nem feltétlenül muszáj kifelé élni, mások elvárásai szerint. Ha te is szeretnél javulni, állíts fel magadnak egy saját értékrendet, gondolj arra, hogy ha semmilyen társadalmi kötöttség nem lenne, akkor te milyen ember szeretnél lenni, belül, a szívedben. Ne másokhoz mérd az értékeidet. Ahhoz viszont, hogy ezeket a dolgokat rendbe tedd magadba, te is kellessz. Hiába a pszichológus, ha te nem szeretnél jobban lenni, más nem tud segíteni. Ha első körben ennyire megrémít a szocializálódás, keress beszélgetőtársakat más felületen, például itt neten, ha fenttartasz emberi kapcsolatokat, talán könnyebb lesz szép fokozatosan visszailleszkedni a társadalomba.

Ezt úgy írom, hogy én is átmentem ezen a poklon. Ha gondolod, dobhatsz egy üzenetet. Bár nem hiszem, hogy most vagy máskor tudnék e bármi újat mondani. Valószínűleg a pszichológusod is hasonló dolgokat javasolt.

1es vagyok.

Egyrészt az önbizalmadat kellene erősíteni, hogy ne félj az emberektől. A kommentjeid alapján teljesen értelmesnek tűnsz, biztos, hogy találnál magadnak barátokat.

Illetve igen, fontos, hogy célokat is tűzz ki magadnak. Amiatt ne érezd magad kellemetlenül, hogy még nem tudod, mit szeretnél dolgozni. Nagyon sokan vannak hasonló cipőben (pl. én is). Azt viszont akkor sem lehet, hogy otthon ülsz kényelmesen és nem csinálsz semmit, vmit dolgozni kell. Kezdj el a szakmádban dolgozni, közben tanulhatsz nyelvet, informatikát, másik szakmát vagy bármit és majd később megjön az ihlet álmaid munkájához. De ne pazarold el az éveidet, mert később meg fogod bánni. Ha bezárkózol és nem csinálsz semmit, csak sokkal rosszabb lesz.