Létezik olyan eset, hogy egy nárcisztikus személy egy bizonyos, a közelében élő ember felé nem olyan nárcisztikus, mint mindenki más felé?

A kérdésedre az a válaszom, hogy enyhe személyiségzavar, motiváció, betegségfelismerés, terápián való részvétel, és végletekig elfogadó társ nélkül az életük marad a rossz kerékvágásba.

Az indoklás, hogy az egyén nárcisztikus személyiségzavara egy állandó tulajdonság, mely diszfunkciós kapcsolatokat teremt. Céljuk az öntudatlanul kifejlesztett én által teremtett hamis képzet fenntartása. Az ilyen emberből hiányzik az empátia, pluszban manipulatív is. A patológiai leírás három súlyossága fokozatot különít el. Az első szintű nárcisztikus beteg boldogul a kapcsolataiban, de sok a konfliktusa. Előfordulhat, hogy pl. a gyerekeivel szemben 'szeretetteljesebben' viselkedik, és általuk tanulja a szeretet. Ritkán jutnak el a problémájuk felismeréséig, védik az énképünket, maguknak ők a legfontosabbak.