Meddig tart az olanzapin(parnassan) megvonás?

6

És lehet 1 kérdésem? Miért lehet azt látni ebben a témakörben, hogy felelősen válaszolni jóformán 10%-nak sem sikerül?

Van itt mindig 1-2 önjelölt pszichiáter\pszichológus, mellette 2-3 Szabó Péter, 1-2 drogos, ilyesmik. De a valódi segítség általában elmarad.

Segítek értelmezni a helyzetet

A szimpátia, és a segítség nem ugyan az.

X rosszúl van ezért, és azért, öngyilkos gondolatai vannak

Ha én erre azt mondom, hogy "megértelek, szerintem többet kéne mozognod \ emberek közé menned \ meditállj \ én is voltam ilyen helyzetben, és nekem ez meg az" na az nem segítség. Ez szimpátia csupán, és annak, bár van helye a segítség folyamatában, nem egy ilyen helyzetben, és nem így.

Ez esetben nem az a segítség, ha a hülyeséget segítjük. Az pont az ellentétje. A kérdést meglehet neki válaszolni, ellenben segíteni a hülyeség megvalósítását segíteni őrültség, és, bár biztosan nagyon jót tesz az egónak, a kérdezőnek nem.

Az 1-es,és a 6-os válaszoló vagyok.

Én szigorúan a feltett kérdésére reagáltam, máskor is ezt teszem. Diagnózist sem állapítok meg, terápiát sem javaslok.

A "hülyeség megvalósításáról" az a véleményem, hogy ha a Kérdező nem akarja betartani a gyógyszerszedésre vonatkozó utasításokat, akkor a gyk-n leírt válaszok sem fogják eltántorítani, pedig mi orvosok se vagyunk. Szerinted, ha nem hallgat egy szakemberre, akkor majd mi meg tudjuk győzni?

Ezen kívül feltételezem, hogy felnőtt, cselekvőképességében nem korlátozott emberrel beszélgetek aki ismeri a felelősség fogalmát, és tudomásul veszi a következmények elfogadásának szükségszerűségét.

Abban meg csak reménykedek, hogy a válaszomban adott, klinikailag vizsgált elvonásos tünetek ideje elveszi a kedvét.

Ami a szimpátiát, és a segítséget illeti, a Kérdező egyiket sem kért, konkrét kérdéssel állt elő. Amennyiben úgy érzed, hogy Te hasznos, és számára kivitelezhető megoldásokkal tudsz előállni, akkor írj Neki privát levelet.

8

továbbra is fenntartom azt az álláspontom, hogy ez a témakör speciális, itt életekkel játszunk. Mindannyian tudjuk, hogy mivel jár az, ha egy pszichotikus beteg neki áll gyógyszereket csökkentgetni azért, mert szerinte 3 az sok, elég lesz a 2 is!

Ilyenkor minden felelős embernek kutya kötelessége nem pártolni a hülyeséget semmilyen formában. Ha a kérdés olyan irányú, ami a hülyeséget segíti, akkor megtagadom a válaszadást, és figyelmeztetem arra, hogy amit tesz az baromság. Ez a segítség.

Válaszadási kötelezettségem nincs, nem célom, és senkinek sem lenne az a célja, hogy mindig, minden körülmény között választ adjon a feltett kérdésre. Ez nem a ki-mit-tud, hanem a mentális egészség témakör, ahol mindig, minden körülmény között egymás segítése lenne a feladat.

A drogosnak sem fogom megválaszolni azon kérdését, hogy miképp tud otthon metamphetminet szintetizálni.

Újfent elmondom, felelősséggel tartozik mindenki a másikért, ha interakcióba lép vele. Itt azt kéne lássam, hogy a lehető legjobban próbálva mindenki elirányítja az orvosához. Lelehet tenni az olanzapinet, de majd az orvos tudja, hogy ez miképp lehetséges, ha lehetséges, és tájékoztatni fogja a miképpről. De itt, ilyet nem tehet senki. Tudni kell azt, hogy mikor válaszolhatok a kérdésre, és mikor nem. Ez estben én azt gondolom, hogy etikátlan bármi mást írni, mint megkérdezni, hogy ugyan miért, és ki mondta, hogy ezt kell tennie?

Persze más ezt hétköznapi emberként, és más segítőként nézni.

Értem amit írsz, és egyetértek vele.

De azt nem értem, hogy -bár a válaszom mellőzte a felelőtlen gyógyszerelhagyásra történő bíztatást, és szűkszavúan valós tényt közölt- részedről miért ez a felém irányuló vehemens dorgálás? Mellesleg mggyőződésem, hogy önmagától nem fogja tudni letenni az adott gyógyszert, nem sok ilyet láttam.