Mit tegyek, hogy segítsek magamon? (Pszichológusra nincs pénzem.)

Röviden tömören...17 éves koromra készen álltam feladni az életet. Viszont megismertem párom, aki 18 éves koromban elszöktetett a családi házból, így egy új esélyt kaptam.

Még mindig visszajárunk oda, tartjuk a kapcsolatot, amit én és párom sem értünk, miért. Szerinte túlságosan háttérbe helyezem a saját érdekeim.

Nem tudom túltenni magam a múlton. Ahányszor ott vagyunk az összes seb újra felszakad. Párom erre csak annyit mond "az már elmúlt", de 18 évet nem tudok csak így félre seperni.

A fejemben a nap minden percében hallom a végtelen üvöltözést, ha lecsukom a szemem, akkor pedig látom is leperegni az éveket. Rémálmok gyötörnek...de legalább már tudok aludni többet, mint 3-4 óra.

Emellett, leérettségiztem, munkakereséshez is láttam, de eddig (május végén kezdtem) sikertelenül. Mindenhova jelentkezek, de visszautasítanak, és bár párom próbál nyugtatni, én úgy érzem, lehúzom őt. Hihetetlen ember, nagy jövő áll előtte.

Össze vagyok törve, és nem tudom, hogyan tudnék magamon segíteni. Egy vitánkban a párom hozzámvágta, hogy: "Magad miatt sosem leszel boldog.", és azóta ezen gondolkozom, hogy igaza van.

Változni/változtatni akarok érte és magamért, de nem tudom, hogyan. Tudtok segíteni, tanácsokat adni?