Ha az emberek többsége halogatós, én miért nem vagyok az? Baj ez?

Persze én így érzem kényelmesnek az életemet (a legtöbbször, de nem mindig, lásd a vége), de azért irigylem azokat, akik tudnak lazítani, majd a végén nyomás alatt tolni egy hajrát.

Már nem az első iskolámat csinálom és a tanulásban sohasem voltam halogatós. Nem ritka nálam a hétről-hétre tanulás sem, de ha a számonkérés előtt is tanulok, akkor is általában inkább 5 napon kevesebbet, mint egy nap kora reggeltől késő estig. Automatikusan így csinálom, van, hogy utólag gondolom végig, hogy na már megint.

A beadandókat is elég hamar el szoktam kezdeni.

Ez nem jelenti azt, hogy még nem volt számonkérés, amire utolsó éjjel tanultam volna, mert azért nyilván de. Viszont ritkán.

Kirándulás előtti bepakolással, programok szervezésével is így vagyok. Idén többször is volt, hogy utolsó nap hatvanszor végiggondoltam, hogy tényleg nincs dolgom? Kerékpár rendben (Bringatúrák esetén)? Kaják megvéve? Minden bepakolva? Menetrendek csekkolva? És igen...

Nyáron munkahelyen rám volt bízva egy feladat (ez az első munkahely, ahol sokszor nekem kell priorizálnom, a saját munkámat szerveznem), és én már a kezdetektől fogva toltam, csináltam, leveleztem. Nem haladtam, mert a teamleaderek nem segítettek igazán. Majd az utolsó két héten ők is megnyomták, hajtottak engem is. Bár addigra sok dologgal készen voltam.

De akár például a karácsony is ilyesmi nálam (bár irtó kicsi a családunk).

Tanulásra visszatérve nem is szeretem, ha a tanulásról beszélgetnek emberek, mert az arról szól, ki hogyan halogatott. Én meg nem szoktam. :(

Egyedül a hivatalos ügyek intézését halogatom, mert a hivatalos ügyek minden fajtájától rosszul vagyok, akár online, akár személyesen.

Kérlek, ne érezzétek, hogy fényezem magam és ne bántsatok a kérdésem miatt.

Engem tényleg érdekelne engem a pszichológiai háttere illetve hogy mi a háttere ennek. Meg tényleg az, hogy ha az ember általában halogatós, én miért nem?

Egyébként nem mindig jó ez... Nyomás alatt nekem végem van, mint a botnak. Egyfelől engem nem motivál a határidő közelsége (akár ajándékok beszerzése, akár vizsgára tanulás, beadandózás, kétnapos utazás leszervezése, biliárd leszervezése), ugyanolyan lángon bírok csak égni, mint 2 héttel előtte. Másfelől magát a nyomást nem bírom, stressz alatt végem van.