Mi van velem? Depresszió?

főiskolai hallgató vagyok, nem élek semmiből, szüleim támogatnak. Néha már félek magamtól, anya nem hiszi el, h a fájdalom, meg a tünetek amiket érzek valósak. Esténként görcsbe van mindenem, nem bírok feloldódni, nyugton lenni, nem tudom sehol se jól érezni magam, mert félek h meghalok. Múltkor például észrevettem, hogy a bokámnál tök vékony. Elkezdtem mondogatni magamnak h ez csontrák, és meg fogok halni, azért vékonyodott el a lábam. Rengeteg ilyen van még, ezek persze elmúlnak, helyette jön újabb tünet, máshol.

Igaz barátaim nincsennek, ki se mozdulok itthonról, nem ismerkedek nem csinálok semmit. Világ életembe egy szerencsétlenség voltam, bármi rossz ami megtörténhet az emberrel, nos az velem meg is történt, persze sose óriási dolgok, inkább kis apróbbak, de abból volt bőven. Sose voltam szerencsés semmibe. Szerelmi életem a nullán van, tetszem sokaknak, de egynek sem kellenék hosszútávra. Emberekkel nehezen ismerkedek, nem merek hozzájuk szólni, mi van hogyha hülyeséget mondanék, vagy nem kiváncsiak rám. Felém se nyit senki. Szüleimmel úgy nagyjából jó a viszonyom, de már unják h hónapok óta csak a halálomon vagyok, ha fáj valamim, vagy pánikrohamom van akkor meghalni készülök. És gondolják h nincs szervi baj, mert tiniként is eljátszottam hasonló tüneteket. Egyik nap örülök h elmúlt a nehézlégzésem, másnap jön egy újabb tünet.. azis elmúlik, jön még egy új, ha nem akkor elkezdem rögzíteni magamba h tuti rákos vagyok. Olyan ez mint egy körforgás, de nagyon szeretnék kiszállni, de spec most egyáltalán nincs semmi amibe örömömet lelném, vagy segítségemre lenni. Legszívesebben lefeküdnék aludni, és felkelnék pár hét múlva, legalább addig se kell kínlódnom.

ja, és a másik hogy csak eszek meg eszek, meg hízok meg hízok. Régen mindig fogyóztam, volt annyi akaraterőm h alig ettem 4-5 napig, és szépen karcsúsodtam, csinos voltam, de mára már látom h kezdek hízni, és nem bírom megállni h ne egyek, kimegyek és felfalom a hűtőt... aztán van h kész, 1 hétig ételre se bírok nézni :/

legújabb most az agydaganat nálam fáj a fejem, meg fura gondolataim vannak, és a normális eszemmel tudom h mik az agydaganat tünetei, h milyen kemények, anya is mondja h látszik h még nem láttam igazi rákost, mert ha tudnám mi az egyből egészségesnek titulálnám magam... viszont a "másik énem" meg rögzíti h tuti rákos vagyok, és ha az is lennék megse lepődnék már, úgyis minden rossz megtörténik velem.

és nem tőlem függ h boldog vagyok-e v sem, mert próbáltam az lenni,de soha nem jött össze, próbáltam emberek felé nyitni, átvertek, bizalmatlan vagyok már, és nincs kedvem semmihez :(

barátnőm hívott tegnap bulizni, nem mentem, mert tudom h csak érdekből hív. Csoporttársaim 1-2 felkeresett, akikről azt hittem barátaim, egész nyáron tojtak rám, most kezdtek el írkálni, mert h jön a suli ...