Ez depresszió? Mi van velem?
16éves vagyok. És nem tudom mi történt/történik velem.
Semminek nem látom értelmét. Apukám 10éve halt meg, és mostanában elég sokat gondolok rá.
Zárkózott vagyok bizonyos dolgokat nézve.
Nem vagyok csúnya, jól is tanulok,van barátom is.
Viszont vele is elég sok a vita.
Bizonyos tereken gátlásos vagyok. A szexben is, sajnos van rajtam kb. 2-3kg felesleg és mint minden csajnak nekem se tetszik.
A családom igyekszik mindent megteremteni nekem.
Semmiben sem szenvedek hiányt.
De már nem bírom. A barátommal is veszekszünk,és általában azért, mert hogy én egoista vagyok és azt hiszem,hogy minden megtehetek.
Nem tudom miért,de fel se hívom őt,pedig régóta együtt vagyunk,mert azt hiszem,hogy nem érdekelné és nem örülne neki. Nem mondom magamtól neki,hogy szeretem,mert félek,hogy nem viszonozná,pedig tudom,hogy szeret,jobban is mint én őt.
A suliban nem merem órám bemondanimagamtól a megoldást vagy a táblához kimenni,mert féle,hogy mégsem jó és kiröhögnek.
Megtagadok magamtól sokmindent. Állandóan minden pénzt csak félreraknék,mintha félnék,hogy majd nem lesz és kellhet,pedig ez nem jellemző a fiatalokra.
Vannak barátaim és tudok velük szórakozni,nem vagyok egy elveszett gyerek,de nem értem magam.
Tudom,hogy ez valami pszichés dolog.
Ja,amúgy 2hónap alatt 4x ájultam el,és eddig a 16évem alatt nem történt ilyen velem.
Szerintetek mi van velem?
válasza:Ez minden csak nem depresszió..,ez inkább gátlásosság.Tudom mert én is ilyen voltam anno suliban,hogy felelésnél az osztály elött szégyeltem magam,alig tudtam megszólalni...:D Inkább örülj,hogy ilyen jó szüleid vannak akik mindent megadnak és jól kijössz velük!Anyukáddal még nem beszélgettél erről?
A spórolást meg jól teszed,mert igy felnőttkorodra is megtanulod kezelni a pénzt és nem szórod majd mint bolond a lisztet!A barátod is szeret..,háát mi itt a probléma?Neked kéne egy kicsit változni,ülj le Édesanyáddal és beszélgess vele erről;)
válasza:Jaj,elnézést,részvétem Édesapádnak,mert azt irtam szüleiddel is jól kijössz.. belefeledkeztem az irásba:D
Egy szülő elvesztését nagyon nehéz feldolgozni..,én Anyukámat 2 éve vesztettem el és rá 1 évre belebetegettem..:( Már valamennyire túl vagyok rajta,de nekem is mindennap eszembe jut,ez van..
válasza:Parázol mindentől. Hjó, a sulit még megértem, de a pasidtól ne parázz. Hívd fel nyugodtan, ha ahhoz van kedved.
Mondd neki, hogy szeretlek mikor úgy érzed, nem lesz semmi, max örülni fog. Azért mondja hogy egoista vagy, mert nem érzi hogy viszonzod a szeretetét, szerintem. Teljesen fölöslegesen paráztatod magad hülyeségeken. Ezek nem olyan nagy dolgok, csak bele kell jönni. Előszőr nehéz, aztán már tök könnyű lesz, hozzá lehet szokni.
válasza:Szerintem ami veled történik az természetes.16 évesen pont abban a korban vagy,mikor az ember labilis.Nem vagy már gyerek,de még felnőtt sem vagy,nem találod igazán a helyed.Az igazi személyiséged még alakulóban,a tested változik.Ez egy ilyen időszak(tudom,mert a lányom is mostanság éli meg..)Az ájulás lehet alacsony vérnyomástól,ami ugyancsak gyakori a korodban.
Nyugodj meg,át fogod vészelni ezt,sajnos azok közé tartozol,akik intenzívebben élik meg az ilyesmit az átlagnál.Kitartás!
Önbizalomhiányod van. Általában ezt a két szót szánják a hasonló helyzetben lévőkre, de ez közel sem elég. Az, hogy fiatal vagy és most kezdesz felnőni, igaz. De nem minden. Kicsit nehéz kifejezni amit gondolok, hiszen nem tudom kisebb korodban mennyire voltál ilyen. Van-e okod bezárkózni és gátakat szabni magadnak. Nekem volt, mégpedig a magány. Ha az emberrel nem foglalkoznak, semmibe veszik, egy idő után elhiszi, hogy ha sokan mondják ugyanazt, akkor van benne igazság és ennek az a következménye, hogy önmagáról is ezt gondolja majd. Nyitott vagyok sok mindenre, de amiben nem volt részem (pl szórakozás, barátok, emberek társasága, érdeklődés), elkezdtem elfogadni hogy hiányzik az életemből és lassacskán nem lett rá szükségem. Most ott tartok, hogy az első igazi új évi fogadalmammá az vált, hogy ezen változtatok. Elhatároztam, hogy új életet kezdek. Neked is ezt tanácsolom, sok minden megváltozott már most. A hozzáállásom, a hangulatingadozásaim megszűntek, megpróbálok a lehető legtöbb dologban részt venni amit nem egyedül kell csinálni, hanem emberekkel. A párod melletted fog állni és ha látja a javulást, segíteni fog hogy sikerüljön. Ne félj beszélni ezekről azokkal, akik ott vannak Veled és segíthetnek leküzdeni a saját akadályaidat =)
~RB
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!