Mit tegyek ha a szüleim nem értik meg, hogy mentális segítségre van szükségem?

Én is 21 évesen magamtól mentem el pszichiáterhez még 1995-ben. Az én szüleim is ellenezték. Sőt, meg sem értették. És apám még ma sem (anyám már nem él). Pedig ma már megvan az ADHD diagnózis és az Asperger-szindróma is. Bár ezekre is azt mondta idén is, hogy csak rám hagyták a szakemberek, és valójában démon szállt meg. És hogy magamtól kell megoldanom a dolgokat.

Én nem pszichológushoz mentem, hanem pszichiáterekhez. 25 év alatt 15-höz jártam és voltam több szakpszichológusnál is, de mindkét diagnózisomat én magam találtam meg (az Asperger-szindrómát még 2007-ben, de csak 2018-ban kaptam meg. Az ADHD diagnózist meg tavaly.)

Fontos, hogy ne késlekedj! Óriási dolog, hogy eljutottál ide, hogy magad lépj!

Én az ADHD-re főleg az additudemag.com-on talált információk alapján jöttem rá. Sokan mondják, hogy most divatba jött. Valójában már 1960 óta hivatalos diagnózis.

Ez is nagyon hasznos lehet: Lindsay C. Gibson: Érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekei (A moly.hu-n is van belőle eladó példány.) Ez a 7. válaszoló által írtak miatt jutott eszembe.

Az én szorongásom nem az okozta, hogy ilyennek születtem, ezt már tudom. Bár kialakult a szorongás, és már szedek rá kiegészítőket de nem gyógyszert.

Fontos: Ha elmész pszichiáterhez, ne hagyd, hogy Xanax-ot vagy egyéb benzodiazepin-félét írjon fel, az nem segít. Amúgy is csak 6 hónapig írhatná fel a pszichiáter, bár ezt egyik sem tartotta be. És nem is old meg semmit. Sőt, csak ronthat a dolgokon, ezért tartottam fontosnak ezt megemlíteni.

Azt természetesen nem tudhatom, hogy neked is ADHD-d van-e, ezért nem beszéllek rá, de nagyon értelmesen írtad le a dolgokat.

#11 és rajtad segített a diagnózis? Szerintem egy diagnózis nem oldja meg a problémát, sőt esélyes, hogy elmélyíti! Pl. hogy az illetőben betegségtudat alakul ki. Meg felcímkézi magát és abban a tudatban él, hogy ezzel már együtt kell élnie. Senki sem születik szorongással, de már magzatkorban megalapozható, hogy a gyerekből szorongó felnőtt legyen. De kisgyerekkorban meg aztán főleg elmélyíthetők ezek a problémák. Bizonyos szülői viselkedéseknek meghatározott felnőttkori tünetei lesznek. Az elszúrt szülői minták nem gyógyszerrel kezelhetők, hanem pszichoterápiával. Amíg a gyógyszer elnyomja a tüneteket, addig nincs esély a gyógyulásra. Ezért is veszélyes pszichiáterhez menni, legalábbis itthon, mert itt a legtöbben gyógyszerezéssel spórolják meg az oki kezelést, ami minimum heti 50 perc beszélgetést jelent. Pszichoterapeutából is nehéz jót találni, de pszichiáterből meg... ők főleg azt tanulják meg, hogy milyen szerekkel lehet elnyomni a tüneteket, a pszichológusok meg azt, hogy hogyan lehet leásni az érzések mélyére és felgöngyölíteni azokat a gyerekkorból, mert ezáltal veszítik el teljesen a befolyásukat a személyre.

Plusz ott van, hogy a figyelemzavar, szorongás fenntartásának a szervezet fizikai állapota is kedvez, amennyiben a bél áteresztőképességében változás van. Áteresztő bél szindrómának nevezik, itt jól elmagyarázzák a kapcsolatot a problémátok és közte: [link] Bár a dolog kétirányú, mert ahogy nő a bél áteresztőképessége és egyre több idegen anyag kerül rossz helyre, úgy egyre nő az intolerált dolgok száma is, hiszen az immunrendszerben egyre nagyobb a zavar, tehát önmaga az intoleranciavizsgálat csak egy mellékinformáció, hogy mely élelmiszerek segítenek fenntartani a rossz állapotot. Ha több tüneted is van, pl. emésztőrendszeri, fejfájás, bőrtünet, gyulladások, allergiák vagy intoleranciák, autoimmun kórképek, autizmus, depressziós tünetegyüttes stb., akkor szinte fix, hogy ezt is kezelni kell és ezt se gyógyszerrel lehet, hanem komoly étrendmódosítással, probiotikumokkal stb.

A lényeg, hogy minden ilyen csak szerzett probléma, a legújabb kutatások szerint az autizmus is(!). És ami szerzett, az valami MIATT kialakult, így a legtöbbször vissza is alakulhat az ok megszüntetésével. (#7 voltam)

#12 tudsz forrást linkelni ezekhez?:

minden ilyen csak szerzett probléma, a legújabb kutatások szerint az autizmus is(!).