Hogyan hatott a lelki állapotodra a koronavírus?

Ismét az 1-es vagyok. Amúgy én végig bejártam/bejárok dolgozni a járvány alatt, és mellette egyetemen tanulok még.-Ez utóbbi most online zajlik nyilván, tehát ezt éltem meg egyetlen pozitívumnak, hogy a zh-k, és most a vizsgák, mind így zajlanak. De ettől még most halálomon vagyok szinte. Úgy érzem totál kimerített az utóbbi 3 hónap, a vizsgaidőszak, az éjszakázások, az elmúlt időben a rengeteg korán kelés, ami a munkámból adódik, hogy jelenleg az idegösszeomlás szélén állok. Úgy érzem még egy ilyet elölről nem bírnék ki, elfogyott az erőm,ezért már teljesen elkeseredek, amikor hallom, hogy jön a második hullám,pláne, hogy most újjabban azt mondják, karácsonykor is ki fog tartani, ami számomra a legszebb időszak, meg fogok őrülni, így nem tudom mi lesz. Párom van, és ő az egyedüli biztos pont az életemben, és a másik nagy szívfájdalmam, hogy most lett volna az esküvőnk, de el kellett halasztani, van új időpontunk, de olyan bizonytalan a helyzet, hogy ki tudja mi lesz addig...

Olyan szinten ki vagyok merülve az elmúlt időszak miatt, hogy sokszor úgy érzem belefáradtam, kész, ennyi volt. Tegnap jött el azt hiszem az a pillanat, hogy az már az utolsó csepp volt a pohárban. Rosszul lettem a munkahelyemen, annyira, hogy majdnem leájultam a székről, teljesen elsötétedett a világ, aztán a kolléganőm kivitt sétálni, kb. egy órára, beszélgettünk és jobban lettem valamivel.De ez elég volt arra, hogy lássam valamin változtatnom kell. A stressz olyan mértékű az életemben, hogy elviselhetetlen, úgy érzem még tovább hergelem magam, és a szívem is bármikor feladhatja a harcot, fiatalon. Tegnap mikor hazajöttem melóból be is dőltem az ágyba, és úgy képzeljétek, hogy ekkor volt este 6 körül, és ma reggel 9:45-ig (!), mint akit fejbe vágtak, fel sem ébredtem. Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszadalmas lett, de ez most kikívánkozott belőle.

Elvesztettem a munkám, csődbe ment a cég, ahol dolgoztam. Nem tudom, miből fogom kifizetni a lakbért. Igazából tökmindegy, hogy újranyitottak pl. a strandok, meg lehet megint repülni, idén nyáron már nem megyek sehova, örülök, ha nem tesznek ki az utcára.

Gyűlölöm ezt a tetves életet, akik meg kijárási TILALMAT követeltek, és azóta nem ismerték el, hogy tévedtek vagy túlreagálták egy picit, azokat egy kanál vízbe bele tudnám fojtani. Korábban soha nem ismert agresszió, düh, keserűség van bennem, holott mindig kiegyensúlyozott, rugalmas, kompromisszumkész ember voltam.