Tényleg van olyan betegség hogy számítógép-függőség?

Ez is betegség. Nálam is hasonló van, bár én inkább msn-függő vagyok. Mindig várok valakire, hogy feljöjjön ha otthon vagyok. Facebook-ot naponta minimum egyszer nézem, ha pl nemvagyok otthon. Ha otthon vagyok akkor fb-n vagyok egész nap, meg olyan délután 2-től van, hogy másnap hajnalig vagyok gépnél. Ha este későn jövök haza valahonnan, akkoris felnyitom a laptopot és akár hajnal 3-4-ig is gépezek(játékok, fb, msn akivel éppen lehet).

17L

"(régen se volt, mégis felnőttünk szépen,sose unatkoztunk,mindig volt mit tenni..:)"

Igen, csak elfelejted, hogy régen a gyerekek összetartóak voltak, volt morál, volt szülő, senki nem játszotta az agyát, és több volt az értelmes ember.

Hali!

Hát érdekes kérdés. Amennyire tudom, abban egyetértenek, hogy létezik, tudtommal a DSM-V mellékletébe is be fog kerülni. Mondjuk ez az internetfüggőségre vonatkozik.

Az egyelőre nyitott kérdés, hogy magához a géphez, az internethez vagy specifikusan azon alkalmazásokhoz kapcsolódik-e, amit a felhasználó a neten csinál. Olvastam erről kutatásokat, de a válaszokat még ők sem tudták, új a terület. Kis gondot okoz, ha jól tudom, hogy klinikai (beteg) mintát nemigen vizsgáltak még. Beteg alatt azt értem, hogy pszichológus/pszichiáter által betegnek diagnosztizált személy. A legtöbb kutatás, amivel találkoztam, főleg más betegségek (pl. szerfüggőség, kóros játékszenvedély)ismérveit használja, ha "függő" embert akar találni. Persze, az ilyen becslések nem feltétlenül pontosak, hiszen a becsléhez használt feltételeket nincs mihez viszonyítani. Azaz, az "egészséges" és "függő" személyt pontatlanul lehet csak elkülöníteni, főleg azokat, akik a kettő között félúton vannak. Egyelőre. Találtam ajánlásokat, de a szerzők is kiemelik, hogy további vizsgálatok kellenek.

Szóval, ha jól tudom, egyetértés van abban, hogy létezik, de azt még pontosítás alatt áll, hogy mi alapján lehet kimondani valakire, hogy "függő". Az is kérdés, hogy miért és hogyan alakul ki.

Ha nagyon zavar, akkor inkább pszichológust ajánlanék, mint pszichiátert. Kognitív-viselkedés terápiára voksolnék, de ízlés dolga :) Ha van, talán megéri beszélgetni erről az iskolapszichológussal.

Ha ez nem tetszik, tudok ajánlani egy könyvet: James O. Prochaska, John C. Norcross, Carlo C. DiClemente: Valódi újrakezdés. Ursus Libris Kiadó. A rossz szokások megváltoztatásáról írnak, ajánlanak módszereket is. Az önálló változtatáshoz persze sok idő kell. Egy pszichológus drágább ugyan, de talán lerövidíti a dolgot.

gl hf :)

Az előző véleményét maximális tiszteletben tartva: a játszott órák száma nem szükséges és nem elégséges feltétele a függőségnek, ezt már évek óta tudjuk... Azért nem hülyeség kutatni, mert egy klinikai szempontból releváns függőségnél már marhára nincs értelme "szeretésről" beszélni. De ezt nem fogom megint elmagyarázni, mert elegem van abból, hogy marhára NEM AKARJA megérteni az, akinek magyarázom. Mindenki leragad annál, hogy "HÖ, ÉN NEM VAGYOK FÜGGŐ, MIEZMÁ, HÜLYE PSZICHOLÓGUSOK, EZ HÜLYESÉG, HÖÖÖÖ", mint ha csőlátása lenne az embernek, komolyan idegesítő.

Inkább olvass utána, itt egy kis ízelítő:

Ko, C., H., Yen, J., Y., Chen, S., H., Yang, M., J., Lin, H., C., Yen, C., F. (2009a). Proposed diagnostic criteria and the screening and diagnosing tool of Internet addiction in college students. Comprehensive Psychiatry, 50 , 378–384.

van Rooij, A., J., Schoenmakers, T., M., van de Eijnden, R., J., J., M., van de Mheen, D., (2010). Compulsive Internet Use: The Role of Online Gaming and Other Internet Applications. Journal of Adolescent Health, 1–7. doi:10.1016/j.jadohealth.2009.12.021.

Block, J., J. (2008). Issues for DSM-V: Internet Addiction. American Journal of Psychiatry, 165, 306-307.

Demetrovics, Zs (szerk.) (2007) Az addiktológia alapfogalmai I.. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Demetrovics, Zs, Szeredi, B és Rózsa S (2008). The three-factor model of Internet addiction: The development of the Problematic Internet Use Questionnaire. Behavior Research Methods, 40 (2), 563-574.

Kim, M., G. és Kim, J. (2010). Cross-validation of reliability, convergent and discriminant validity for the problematic online game use scale. Computers in Human Behavior, 26, 389–398.