Hogyan hozzam rendbe, ha eltékozoltam az egész fiatalkoromat?
2012 óta tanulok. 2016 óta pedig főállásban dolgozom, mellette tanulok.
Más nincs az életemben, mint 6 óra alvás (9-től pihenném ki magam), rohanás, munka, rohanás,, tanulás, rohanás.
Először kiképeztem magam A-nak, nem jött be, jelenleg képzem magam B-nek, mivel jön a hatalmas válság, kis eséllyel fog bejönni.
Jelenleg proginfón vagyok estin (már nem érdekel, kiírom), és még évekig eltart elvileg. Persze az IQ-m 90-95 körül mozog.
Se párkapcsolat, se ismerkedés, sport olyan kevés, ami nem elegendő az egészséghez. Baráti programra alig van időm, amikor lenne, akkor energiám nincs, mert végre egy kis egyedüllétre, otthonlétre, hobbizásra vágyok.
Se utazás, se kirándulás, semmi sincs / nem volt az életemben.
Semmi, ami miatt érdemes lenne élni.
Anyagilag totál 0 vagyok és eddig semmi gyümölcse se volt a sok tanulásnak.
Jövő héttől ismét megdögleni se lesz időm, hiába vagyok otthon.
Szeptembertől pedig folytatódik ez a földi pokol.
Ha ez folytatódik, én öngyilkos leszek. Ha nen hagyhatom ott az egyetemet és nem tapasztalhatom meg, milyen érzés munka után és hétvégente pihenni, akkor öngyilkos leszek. Ez tény.
Mit tegyek?
Most is azért nem tudok aludni, mert rosszul vagyok attól, hogy kezdődik a távoktatás.
Gondolj bele milyen lehet most egy boltosnak, patikusnak, orvosnak, ápolónak vagy rendőrnek lenni.
Nem ám távoktatás, hamem ezek a katasztrófavédelem által irányított munkák, azaz vagy kirendelnek, vagy behívót kapsz polgári szolgálatra. Ha megtagadod börtönbüntetéssel nézel szembe.
Ehhez képest te meg itt nyivákolsz otthonról, hogy jaj de szar neked távoktatásban tanulhatsz.
Képzeld el a fenti munkakörök bármelyikét és rájössz hogy kiemelten jó helyzetben vagy jelenleg.
Biztosan nagyon rossz nekik, de attól még nem leszek jobban, gondolkozz már...
2016 óta nem szól az életem munkán és tanuláson kívül másról. (16 előtt csak nappalis voltam, könnyebb szakon, bár az én képességeimmel kellett küzdenem, de aránylag volt életem).
A 2018-as és 2019-es nyarakat is végigtanultam.
Szoktam gondolni azokra, akik a mostani időszakban rengeteget fognak dolgozni, de attól nekem nem lesz jobb.
Hozhatsz másokat is, akikkel összehasonlíthatom magam, akkor se lesz jobb.
Írd le mit szeretnél helyette.
Milyen lenne az az élet ami neked normális és kiegyensyozott?
Egyébként hacsak nem vagy milliárdos, sajnos valószínüleg el kell kezdened csak melózni mert olyan válság lesz, hogy semmi sem ér egy fityinget se.
3,5 éve dolgozom, na jó, voltam közben munkanélküli is valamennyit.
Most a programozásban dolgozom, illetve informatika, félig-meddig programozás.
Az egyetem miatt vettek fel (hűdemotiváltnak hittek), illetve ki tudja, mi lesz a koronaválság alatt.
Plusz pénzt is költöttem rá diákhitel 2-ből,mert fizetős szak.
Nagyon szeretem. Önmqgában. Abban a pár hétben, amíg otthon voltam mellette, jó is volt.
De szeretnék végre heti 3-4 órákat sportolni, és eljárva uszodába, boulder terembe, futni parkba, nem pedig a lakásban 20-30 perc, mert arra szakítok időt alvás helyett.
Szeretném, ha a hétvége nem abból állna, hogy több óra tanulás, de ezen kívül is csak ottonlétre vágyom, mert annyira túl sok volt az ember a hétköznapokban és annyira rohantam.
Szeretnék néha túrázni.
Férfiakkal ismerkedni.
Hétköznap pihenni hazamenni, illetve hogy legyen időm is és energiám is arra, hogy több talit kezdeményezzek, akár spontánokat is.
1. Halasztasz, de ha a munkahelyeden számítanak a diplomára, lehet, hogy kirúgnak.
2. Összeszeded magad. Tudom, mondani könnyű. De a nyári szünetben tudsz "pihenni".
Ha lesz nyári szünet a mostani helyzet miatt...
Képzelheted, mennyire vártam az áttanult 2019, és a kevésbé, de azért szintén áttanult 2018 után!!!
A távoktatást csak lezongorázzák, de vizsgák tuti át fognak csúszni júniuson túlra is.
Mit jelent, hogy összeszedni magam?
Ne akarjak sportolni, párkapcsolatot szerezni, egészséges mennyiségűt aludni, stb?
Ha passziválok, akkor igen, sajnos kirúgásea számítok, ha addig nem rúgnak ki a kialakult helyzet miatt. Már most csökkent a megrendelésük.
És még arra is számítok, hogy ha 1 évet passziválok és elkezdek normális életet élni, Isten se rúgdos vissza 1 év múltán, hogy folytassam.
Csak az a gond, elvégzem ezt a szakot, ami a képességeimhez eleve túl nehéz.
Utána hogy fogok tükörbe nézni?
Érettségi óta 9 évet tanultam.
Az egészségem tropa a kevés alvás, sok stressz, csokizabálás, nulla sport miatt.
Párkapcsolat nuku (nekem munka és proginfó mellett nem fér bele)
És semmit se élveztem az életből
És akkor ott vagyok, hogy esetleg-talán szoftverfejlesztő leszek, de erre nincs garancia (akinek kell, kifejtem), q. vára nem vagyok elhivatott, a pénz nem hat meg, pláne, hogy 31 éves nőként, egyedül, testileg és mentálisan betegen mire költöm el?
Egész életedben "egyedül" leszel , üresen legbelül , unva , és utálva a mindennapjaidat . Egy idő után teljesen céltalanná fogsz vállni, hiába lesz nem tudom milyen végzettséged és nem tudom milyen jól fizető állásod ha ezt igy folytatod tovább, és közben nyilvánvalóan semmi örömöd nincs benne, be fogsz kattanni . Depressziós leszel, egy semmi legbelülről.
Ébredj fel , és térj magadhoz . Állj meg egy ponton , és csak annyit vállalj ami a magán életeden kívűl elfér , mégha kevesebb pénzt is fogsz havonta kapni . Nem a sok tanulás , pénz , munka meg munka fog téged a boldog kiegyensúlyozott élethez vezetni , az eddig elmondott érzéseidből ítélve , ha egyszerüen utálod az egészet és már teljesen bele vagy fáradva . Mindenki eldöntheti hogy mi a fontos az életben. Állíts fel egy prioritási sorrendet. Értékeld ki magadban , hogy neked a jövődre , a testi lelki egészségedre nézve mi a legfontosabb. És cselekedj a szerint. Az elso lépések mindíg nehezek , de ha meg sem próbálod azt tenni amire igazából szükséged van , mert igen azt is leirtad fekete fehéren hogy neked mire van szükséged ,akkor csak a mókuskerékben fogsz életed legjobb részében futkosni a nélkül hogy megpróbáltál volna kiszállni belőle , és élvezni kicsit az életedet.
Csak ki kellene iratkoznom az egyetemről.
Csak az a gond, hogy utálok dolgozni, és ezért olyan munka kell, ami nem monoton. Csak ennyiből érdekel a programozás, semmi másból nem. Ugyanakkor alacsony IQ miatt nem való nekem. :D
A jelenlegi munkahelyemet azért szereztem, mert hátast dobtak tőlem, milyen motivált vagyok, 2 suli meg minden. A léc amúgy is rezeg alattam és próbaidős vagyok... a jelenlegi helyzetben.
Ha ez nem lenne, akkor már most tavasszal kiiratkoztam volna, nem érdekelt volna, hogy már diákhitelem keletkezett.
Ősszel ki kell iratkoznom...
Csak félek, hogy késő.
Akár mert háborús helyzet lesz, vagy belehalok a koronavírusba, vagy egyszerűen csak a válság miatt fekete időszak vár ránk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!