Gyűlölöm magam. Miért van ez és mit tehetnék?

Az önbecslés akkor megy a legkönnyebben, ha rendelkezel bármi olyan erős szakmai tudással, amivel jól lehet keresni.

Ez esetben lehetsz elég autonóm, nem kell mások szimpátiáért teperni sem munkában, sem magánéletben. Ha ugyanis tepersz azért, hogy másoknak megfelelj, azt legtöbbször kapaszkodásnak érzik mások, azaz gyengeségnek.

Példák:

- párkapcsolatban jó csaj sok mindent megengedhet magának (ilyentől éppen olyan természetes a hisztériás természet, mint versenylótól), szolidabb meg nem engedheti meg, mert kirakják;

- munkahelyen is az átlagos alkalmazottaknál sokkal nagyobb profitot termelő vagy sokkal nehezebben pótolható munkavállaló több tiszteletet követelhet meg a vezetéstől, ha nem kapja meg, akkor odébb áll

Le fogsz pontozni, mert nem fog tetszeni amit írok.

Tessék kimászni abból, hogy magadat sajnálod. A kutyának sem fogsz kelleni, senkit nem fogsz érdekelni, ha így viselkedsz. Ez nagyon szemét, igazságtalan dolog az élettől, de így van.

Egyedül nem fog menni, kell hozzá egy nagyon jó pszichológus.

(Hasonló cipőben jártam én is, bár ennyire nem voltam benne az önsajnálatban meg sose cseszegettek meg utáltak. De én is meg voltam róla győződve, hogy sose leszek elég jó, meg senkinek nem fogok kelleni. Egy évig heti rendszerességgel jártam pszichológushoz, most mondta, hogy lassan befejezhetjük, mert túljutottam rajta, sikeres volt a terápia. Sosem gondoltam volna, de tényleg így van.)