Gyűlölöm hogy más akarja irányítani az életemet. Mit tehetnék?

Legyél kemény! Persze, nagyon okos egy tanács, de nem viccből írtam, azt is gyakorolni kell, és elsajátítani, hogy miként állj a sarkadra, és állítsd meg az életedre mászó embereket. A lényeg: ne add fel, ne adj nekik kiskaput, ne hagyd, hogy zsaroljanak bármivel is, és ha mégis, mondd hogy "jó, de akkor sem". Vigyázz, mert a sarkadra állás évtizedekbe is kerülhet...

Remélem sikerrel jársz.

Érdekesség: az én életemre idén januárig anyám telepedett rá. Végletesen, betegesen. Januárban azt mondtam, ennek véget vetek, lesz ami lesz. Zsarolt, hogy lejárat mindenki előtt, ha nem teszem amit mond, stb. Megelégeltem. Elmentem hozzá, és leordítottam a fejét. Máskor is volt ilyen, hogy veszekedtünk, de mindig alulmaradtam. Most eldöntöttem, akkor is levakarom magamról, ha a sitten kötök ki. Egy dolgot tudtam, ösztönösen: nem fogom bántani. Egy órányi veszekedés alatt összetörtem jó pár dolgot nála, porcelánokat, tévét, bútort, és végig azt ordítottam, mit képzel, meddig csinálhatja ezt velem? Akarta hívni a zsarukat is, összetörtem a mobilját, kitéptem a vezetékes telefon zsinórját. El akart menni, megmondtam neki, ha kilép a küszöbön, mindent összetörök. Egy ideig még vergődött, aztán feladta. A végén kitakaríttattam vele a szemetet, amit én csináltam, megmondtam neki, hogy elmegy pszichológushoz, és ha még egyszer zsarolni mer, vagy bármilyen beteges szemétségbe merészel kezdeni, újra megtapasztalja, kivel szórakozik.

Január óta egy vadonatúj, kedves, normális, figyelmes ember az édesanyám. 42 év után...

(Még mielőtt bárki megszólna, hogy mégis az anyám, elárulom, volt hogy betörte a fejem tűsarkúval, amikor olyat mondtam, ami neki "nem tetszett"... Több öltéssel kellett összevarrni...)